KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Amerikai pite 2.

Vidovszky György

 

Noha önálló filmként is érthető a második pite, még sincs semmi új benne az elsőhöz képest: Adam Herz forgatókönyvíró csak két évvel korábbi ötleteit toldozgatta tovább. A jól ismert fiúk legfőbb vágya ugyanaz, ami az előző rész végén volt: be kéne csajozni. Éppen a közelben táborozik Michelle, aki önzetlen segítséget ígér Jimnek a közelgő nagy kaland előtt. Finch továbbra is Stifter mamájára bukik, Oz nyavalyog egy kicsit elhagyott barátnője után (ahogy az első részben megjósolta), Stifter pedig még mindig faragatlan fickó. Végy tehát (újra) néhány kipróbált, szerelemre éhes tini-karaktert, közös vakációt, sok poént, hogy vígjáték legyen, pikáns jeleneteket, hogy szex komédiának is elmenjen, nyári tábort, házibulit, kollégiumot és néhány abszurd helyzetet. A „mondanivaló” miatt meg tégy hozzá meghitt apa–fiú kapcsolatot. Sajnos, a film mindössze ennyiből áll, pontosabban esik darabokra: történet nincs – vagyis, ami történik csak apropója a helyzetkomikumnak, ezért már az első pillanattól kezdve nincs tétje semminek. Pontatlan és zavaróan közhelyes dramaturgiai érzékkel adagolt és felépített szituációkat látunk, ahol nem ismerik az alkotók a kivárásban, a váratlanban rejlő lehetőségeket. Persze a legfőbb hiány az, hogy a fiúk az előző részben kapott jellemeiket szinte teljesen elveszítik: sem a forgatókönyvíró, sem a rendező nem foglalkozott azzal, hogy éppen ezekre a személyiségekre bízza a poénokat, hanem tőlük független ötlethalmazba kergette őket. Az Amerikai pite 2. megfelel minden olyan közhelynek, amit a hollywoodi folyatásokról általában elmondhatunk. Erőltetett, az előző halvány mása; létrejötte valószínűleg csak a korábbi rész sikerének – és bevételének – köszönhető.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3516