KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az ördög ügyvédje

Hungler Tímea

 

A jóvágású Keanu Reeves a napfényes Floridában sztárügyvédként éppen egy elvetemült pedofilt véd, mikor bekapcsolódunk a történetbe. Hősünk fényesen ívelő karrier előtt áll: pályáján újabb előrelépés egy New York-i ügyvédi iroda állásajánlata.

Az Amerika elsőszámú közellenségeit védő kamara feje, Al Pacino fura figura: folyékonyán löki a kínait és az oroszt, félreérthető kijelentéseket tesz Istenről, mindig feketében jár, az irodája a föld alatt van, kandallójában pedig a pokol tüze ég...

Filmünk azonban sajnálatos módon nem elégszik meg a finom szimbólumokkal, hanem gyengébbek kedvéért expressis verbis meg is fogalmazza: ez bizony a sátán személyesen (à la Robert De Niro Az Angyalszívből). A Mefisztó-történet tovább bontakozva családi tragédiába torkollik; kiderül, Keanu apuci pici fia, ráadásul nagy feladat előtt áll: össze kéne hoznia az Antikrisztus-bébit, hogy Al végre boldog nagypapa lehessen.

Az egyetlen személy, aki mindezt megakadályozhatja, Keanu bájos arája, őt azonban az após David Lynch-i pszicho-terrorral idegösszeroppanásba kergeti.

Van itt tehát minden: bűn-, tények, rituális gyilkosságok dögivel, fekete humor és thriller, parabola a bűnről, sőt a műalkotás egy ponton még scorsesei fordulatot is vesz (Krisztus utolsó megkísértése); teszi mindezt meglehetősen hosszan és szájbarágósan, így a kezdeti lendület után sajnos megmarad a „sokat markol, keveset fog” színvonalán.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/02 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3614