KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Dobjuk ki anyut a vonatból!

Székely Gabriella

 

Veszélyes, életveszélyes dolog a művészet. A félnótás Owen, aki bugyuta krimik sorozatát ontja magából az esti szépíróiskolában, tanára végső, elkeseredett tanácsára megnézi Hitchcock Idegenek a vonaton című filmjét. A tanár úr, aki maga is megfeneklett író, mert felesége elhagyta, sőt mi több, ellopta tőle regényének kéziratát, és a saját neve alatt sikerrel publikálta, a gyilkosságok indítékainak elleplezését kívánja megvilágítani a klasszikus példával. A tanuló megtanulja a leckét, és elhatározza, megöli a tanár úr gyűlölt feleségét. Cserébe elvárja, hogy a tanár úr is tüntesse el elviselhetetlenül erőszakos, zsarnok anyukáját.

A filmrendezőként debütáló színész, Danny De Vito oly annyira tiszteli a suspense, a kiszámíthatatlan fordulatok nagy mozimesterét, hogy még az árnyékát is elkerüli. A hitchcocki alaphelyzetet jópofán elvicceli. Elsősorban színészként, hiszen ő játssza a kopaszodó kövérkés Owent, Fellini túlkoros mama-kedvencét, akit negyven éves korában is sarokba térdepeltet anyukája, és soha, egy pillanatra sem, hisszük el neki, hogy a veszélyeztetett hölgyek valóságos veszélybe kerülhetnek. Közben a játékvonat vígan robog Owen dolgozószobájában.

Danny DeVito, amúgy, bohóctréfában verhetetlen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/01 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4686