KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Állomásfőnök

Kolozsi László

 

Peter Dincklage kitűnő színész, de nem fogják elhalmozni szerepajánlatokkal. Peter Dincklage – a Sundance Fesztiválon három díjjal is jutalmazott  Állomásfőnök című film hőse – ugyanis törpe. Alig magasabb, mint egy hatodikos általános iskolás. Egyetlen szenvedélye: a vonatok. A trainspotting. A cím már foglalt volt. Pedig jobb cím lett volna: a Peter Dincklage alakította Finbar McBride ugyanis nem állomásfőnök. Az állomás, amit egy szintén vonat-megszállott barátjától örökölt, évek óta használaton kívül áll.

Finbarnak egyetlen bőröndbe belefér minden holmija. Amint beköltözik örökségébe, elkezdi zaklatni az állomásépület előtt tanyázó kubai menekült, Joe, aki rozzant furgonjában hot-dogot meg sört árul, és szinte egész nap csak a kocsi előtt üldögél. Joe törzsvendége a kétbalkezes, elhagyott feleség, Olivia, aki szintén többször keresi Finbar társaságát, mint ahányszor Finbar óhajtja. Az Állomásfőnök három magányos ember kapcsolatáról szól. Mind a hárman kitaszítottak: Oliviát megcsalta a férje, Joe soha nem lehet igazi amerikai, Finbart pedig mindenki megbámulja. Finbart már egyáltalán nem szórakoztatja (miért is szórakoztatná), hogy vagy megijednek tőle, vagy csodálkoznak azon, hogy milyen kicsi, és tulajdonképpen csak Olivia és Joe az, aki mintha észre sem venné, hogy Finbar törpe.

Annak ellenére, hogy a film fordulatai elég kiszámíthatóak, az Állomásfőnök tulajdonképpen merész és kedves alkotás; merész, mert nem egy poén arra épül, hogy Finbar törpe (de egyetlen poén sem durva, pláne nem sértő), és kedves, mert mindhárom főhős nagyon szerethető figura; annak ellenére, hogy szélsőségesek, nagyon hasonlítanak a legszeretetreméltóbb ismerőseinkre. Az Állomásfőnök forgatókönyvét tanítani lehetne filmfőiskolákon. Thomas McCarthy finoman árnyalja a karaktereket. Magabiztosan tudja kibontani hőseinek életét egy-egy párbeszédben. Az Állomásfőnök nem hivalkodó, nem nagyszabású film: kamaradarab. Vonóstrió. Amiben egyetlen szereplő sem fog egyetlen hamis hangot sem.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/02 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4813