KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Camorra

Nagy Zsolt

Lina Wertmüller Nápolyban játszódó filmjének megértéséhez a camorrán kívül egy másik szakkifejezés, a vendetta, vagyis a családi vérbosszú ismerete is szükséges, mivel e „nemes” hagyomány jegyében zajlanak a titokzatos, kizárólag férfiakat áldozatul szedő „injekciós tűs” gyilkosságok. A gyilkosságok hátterében a gyermekeiket féltő, heves vérmérsékletű olasz nők állnak. Ők irtják ki sorra igen leleményesen a visszataszító, csak pénznek és alantas ösztöneiknek élő kábítószerügynököket. A nagyobb hitelesség érdekében a filmben szinte kizárólag utcalányok, homoszexuálisok, csempészek és keresztapák szerepelnek, úgy tetszik, Nápolyban nem is igen lakik más. Kivéve még persze a rendőröket, akik előírásszerűén bárgyúak és kétbalkezesek, szemben a céltudatos asszonysereglettel. Lina Wertmüller filmjét áthatja a férfiellenesség, az a ki nem mondott vélekedés, hogy a világon minden baj okozói a hímnemű lények. Ennek ellenére valószínűleg sok házaspár fogja megnézni a filmet. Édes kettesben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/10 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4933