KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A cápaetető

Kabai József

 

Ez a cápa persze nem olyan cápa. És tulajdonképpen még kevésbé létezik, mint az a bizonyos híres rokon. Etetője, Stefan viszont igen. Egy nagyon mai fiatal ő, ki ezzel (tudniillik, hogy cápaetető) hódít a potsdami diszkóban. Hősünk ugyanis önként három évre vonul a hadsereg kötelékébe, és az addig hátralevő röpke tíz nap alatt igyekszik elveszíteni szüzességét. Hódít jobbra, hódít balra, és aminek el kell vesznie, az különösebb gond nélkül el is vész. Stefan barátunk azonban kalandozik tovább, hátha az öt-hat jelölt közül valaki kivárná azt a három évet! Erwin Stranka a tizen- és huszonévesek életformáinak, viselkedésnormáinak kizárólagos sztereotípiáit hordja össze és szövi történetté a motorkerékpáron való száguldástól a „tánc közben lekérés nincs” szemvillanós afférjáig. A sunyi és szenvtelen valóság azonban így is fel-felbukkan hétköznapi, olykor társadalmi konfliktusok formájában, ezeket viszont időben „jótékony” köd borítja el. A szereplők régi ismerőseink: jó vagy rossz ügyet képviselők, dolgukat rendesen vagy kevésbé jól végző fiatalok, vagányok és deviánsok. Típusaik gondosan kiglancoltak és jólfésültek, ál-létük jól illeszkedik „ízig-vérig” világukba. Akinek mindez kedvét szegné, ajánlom a filmet mint önmaga paródiáját, vagy mint afféle „szerelem ötödik-hatodik vérig” verziót. És akit ez sem dob fel, gondoljon arra, hogy a Stefanunkhoz hasonlatos vak tyúk (kakas) akár több szemet is találhat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/08 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5223