KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Álmok a távoli útról

Gáti Péter

 

Az álmok, az emlékek a lassan ködbe vesző múltba vezetnek, hogy elfeledtessék a gyötrően kisszerű és kijózanító jelent. Nikola Korabov lírai hangvételű filmjének hőse, Vladko amolyan csehovi figura. Hajdan cirkuszi zenebohóc, akit betegsége miatti kényszerű távozása a manézs csillogó világából, az érdekes és változatos élet sűrűjéből lelkileg összeroppantott. Nagybátyja vidéki kocsmájában álmodozik az egykori szebb napokról, gramonfonlemezei és snapszos kupicái társaságában. Rezignált beletörődéssel veszi tudomásul az őt ért csapást, belefeledkezik a szomorúságba, saját tehetetlenségébe.

Nikola Korabov a lelki rezdülések, a cselekménytelenség és mozdulatlanság mögött megbúvó emberi tragédiák tolmácsolására tett kísérletet. Emlékcserepek sorjáznak egymás után, kiegészítve és szembeállítva a kisszerűségbe lehúzó provincializmus életképeivel.

Az Álmok a távoli útról című film azonban nem tudja előcsalogatni a kibicsaklott sorsok, a megfeneklett remények rajza mögül a valódi drámát. Kissé érzelgős, önsajnálkozással átitatott szomorúság lengi be a többnyire szépelgő mívességgel fotografált emlékező jeleneteket, a boldogtalanság egyhangú stációit. Bár csehovi hangulat jellemzi Nikola Korabov emlékfüzérét, de a csehovi jellemábrázolás mélységei nélkül. Elringat a film minden egyes kockájából áradó bánat, de felkavarni nem tud és hatása sem tart tovább a kijáratnál.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/03 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5338