KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Moonwalker

Tamás Amaryllis

 

Szupertechnikával létrehozott gyerekálom-paradicsom, lézerágyúkkal, komputerekkel előállított mammutshow! A turnécirkusz-film alapjául a Fred Astairenek ajánlott önéletrajzi könyv szolgált, a cím – Moonwalker – a „tűzerdőben táncoló faun” saját találmányú, utánozhatatlan lépéskombinációjára utal.

Michael Jackson olyan személyiség, amilyet csak a civilizáció tud teremteni, létformája az álom, minden megnyilvánulása, talentuma a mértéket átlépő becsvágy, a túlzás. Körülötte, rajta, benne minden hamis, ártatlansága éretlenség, szűziessége korlátoltság. Extrém éneke egyszerre melankolikus és őrjöngő. Toporzékolásában az elementáris őstűz dühe, őzike tekintete mögött a vadember feszültsége, az arc geometrikus merevségében a jó és a rossz árnyalatkülönbsége: „a kegyetlenségtől az önfeláldozásig csak egyetlen lépés.” A zsivaj és csődület vásárán arca mágikus térképét, a boszorkányosán elegyített értéket: démoni tánctudását és a talmit sámánként tárja a tömeg elé. A virtuózok vad, fékezhetetlen ceremóniáján otthonosan mozgó géniusz kívül hordott lelke, külvilágra irányuló tudása zavarba ejtő. Archetípusa valaminek, ami „az embernél valamivel kevesebb, ugyanakkor több, mintha erdei állat lenne és angyal.” De mindenekelőtt a világ egyik legsikeresebb szórakoztató művésze, – ahogy azt önéletrajzának előszavában a könyv lektora, Jacqueline Kennedy Onassis tárgyilagosan megjegyezte.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/08 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5458