KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Becéző szavak

Tamás Amaryllis

 

„A Becéző szavak valószínűleg 1983 érzelmileg leghatásosabb filmje lesz...” – jósolta a Newsweek három éve a Larry McMurtry regénye alapján készült szentimentális, azóta többszörösen Oscar-díjas alkotásról. A propaganda-imázst meglovagolva, a bemutatót megelőzve nálunk is megjelent a forgatókönyv alapjául szolgáló, a filmnél jóval alacsonyabb színvonalú regény.

A film legalább két és negyed órára abba az illúzióba ringat, hogy bármilyen banális történet alkalmas arra, hogy emberéletünk általános gondjairól szóljon. Titoknélküli, napról-napra élő emberek szembesülni és dönteni kényszerülnek egy sorsfordító, jellempróbáló helyzetben: a háromgyermekes rákos fiatalasszony, Emma váratlan halálakor.

Az átlagnál nagyobb tűrőképességű Emma az utolsó napokban – számvetés helyett – azért harcol, hogy meggyőzze a körülötte élőket, hogy ő még mindig feleség és anya és barátnő, nem „kóreset tárgya”. A könnyedén, nagyobb célok nélkül viselt élet és a kórházi ágyon megadóan várt halál azonban nem teljesül megindító, egyszeri, megismételhetetlen sorssá. Ha a film nálunk is sikert arat, azt a kimagaslóan jó, őszinte színészi alakításoknak köszönheti: az önfeledt, hiteles Debra Wingernek (Emma), az elárvultság döbbenetét megrázóan átélő gyermekszereplőnek (Teddy), az öregség tragikumát és a szerelem megtartó erejét bizarrul ábrázoló Shirley MacLaine-nek (Aurora), az önsorsrontó szétesettséget mesterfokon bemutató Jack Nicholsonnak („űrhajós”).

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/04 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5570