KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mi lenne, ha...

Baló Júlia

 

Alaphelyzet: az üzem idős vezetői átadják helyüket – egy hónapra – a fiataloknak. Ők, a kiválasztottak lesznek a dublőrök. Hajnalig tartó kártyaparti után hortyog munkaidőben a jellegtelen, semmiben sem kiemelkedő „munkás”, akit arra ébresztenek: ő az igazgató.

Jellemfejlődés: az exhortyogó izgalmas személyiséggé alakul, bamba képére a nők is felfigyelnek, újít, bátor és merész.

Konfliktus: társai között akad egy-két sunyi. No és ami kiderül: korrupció, lehetetlen munkakörülmények – változtatni kell. Ám ilyen rövid idő csak arra elég, hogy a süllyedő hajón léket vágjanak. Idős vezetők vissza. Ám a dublőrigazgatót nem lehet kilökni a székből. Egyik kezével a diszpécsertelefont szorongatja, a másikkal az asztalába kapaszkodik. Amíg nem jár le a határidejük, ő nem megy.

Üzenet (amit még az asztal mögül sziszeg a fent említett fiatalember): „ezek a napok azért fontosak, hogy az emberek megszokják a gondolatot, hogy másképp is lehet élni.”

Hamis alaphelyzet, ilyenformán a film igéje is. A történet műkonfliktusokra épül, s noha emberek játsszák a szerepeket, egyetlen élő figura nem jelenik meg a történetben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/04 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5859