KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tó szelleme

Lajta Gábor

 

A film indítása – néhány kép – A homok asszonyára és a legjobb japán mozidrámákra emlékeztet. Egy tanár megérkezik egy víz nélküli faluba, amelyet – úgymond – a tó kígyóistene átkozott meg. A szikár és rejtélyes kezdet után először csak a színek válnak képeslapszerűvé, majd a holdfénnyel bántóan ellentétes árnyékot vetnek a műtermi lámpák, s lassan eluralkodik a teljes tartalmi és stiláris káosz. Komornak szánt realista jelenetek közé mesefilmből előrángatott ósdi szörnypofák kerülnek, elektronikus montírozással égbe menesztett tündérek alatt a katasztrófafilmek özönvize zúg. Szép ez az özönvíz. Filmes megoldása dicséri a japán mű-törpefa-készítők türelmét is, sajnos ezeket a miniatűr kerteket rombolták szét erős vízsugárral.

Elképesztő naivitás, eklektika jellemzi A tó szellemét. Mindez elfojtja az irodalmi alapanyag kibontható érdekességét is: egy falu lakóinak küzdelmét saját vak babonájukkal.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/07 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6387