KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sivatagi lavina

Tamás Amaryllis

Az akció ékesszólás – mondotta volt párszáz esztendeje Shakespeare. Nem állít mást Vic Armstrong rendező sem, az amerikai erőszakfilm-széria újabb reprezentánsában. Minden idézőjel nélkül görgeti nézői elé a tébolyult, vérfagyasztó „valóságot”. Iróniának, fricskának nyoma sincs, kegyetlen-feszült képsorok komorítanak-tudósítanak ékesszólóan egy meggonoszodott világról, ahol az effajta, hatalmi visszaélést leleplező történetek napilapok kishírrovatában is „salátának” számítanak. A rend őrei és a bűnözők kalandosnak és rejtélyesnek hitt „titokzatos” világában, az eltorzult, zsákutcás „harcban” nincsenek szabályok, a japán autócsodák nagybani eltüntetésére specializálódott maffia „rejtélyes” lelepleződése különösebb meglepetést valószínűleg csak Ritának, a szexbombára vett seriflánynak okoz, s nem a közönségnek.

Ha eltekintünk a homoktengerben zajló őrülettől – a sivatag még mindig „gigászian” gyönyörű. George Segal a bajszos nyomozó szerepében maga a kárhozat, a végítélet, a világvége egy személyben. Hogy Joshua fája hogyan került bele a filmbe (ez az eredeti cím), azt komplikáltabb kérdésnek gyanítjuk. Netán az intelligensebb ellenfelek megtévesztésére? Vagy hogy az is bemenjen a moziba, aki különben nem? „Békebeli” Bruce Lee-filmeken edződött néző tudja: a taktika a félrevezetés játéka. Joshua fáját Sivatagi lavinára magyarították. Megfejtés: A Bibliában és a Kalifornia-térképeken.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=666