KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szuperzsaru

Kovács András Bálint

 

A király (mondjuk a nép) legkisebb fia (egy frissen végzett rendőrtizedes) egy csodakalpagot szerez (fejére pottyan egy atombomba), és ennek segítségével rendkívüli képességeknek jut birtokába. Jaj a banditáknak ezentúl: a szuperzsaru a város másik végéről is megérzi a betörést; hiába lövik szitává, haja szála sem görbül; hiába zuhan ki a huszadik emeletről, talpra esik, mint a macskák; a pohár odaröpül a kezébe, a vasöklű bunyósnak beletörik a vasökle, ha hozzáér; a botlábú őrmesterből Fred Astaire lesz, és a többi, és a többi.

Corbucci jócskán szabadjára engedte fantáziáját, amikor gyermeteg ábrándjait a mindenhatóságról kiélte egy film erejéig. Kevés film van, ahol ennyi idétlenséget hordtak volna össze – és annyi bájjal, mint itt. Igaz, ebben nem kis segítségére volt a rendezőnek Terence Hill, aki jól táplált óvodás ábrázatával vigyorogva nyírja a gengsztereket, miközben senki sem érti, honnan szedte csodálatos képességét, amellyel mindent el tud érni, amit akar. Mint minden csodának, ennek is vannak határai. Ha rendőrünk vörös színt lát, egyszerre elveszti varázserejét. Ebből mindenféle galibák származnak, de aztán persze minden rendbe jön. Igaz, a végén menyasszonya elővigyázatosságból vörösre festi a haját... Egy jó geget azonban kihagyott Corbucci mester. Amikor is barátunk rendőrtársa egy régi rágógumiból felfújt léggömbről leugrik, gondolván, hogy a másik varázserejével úgyis elkapja, valami piros sálba botlik bele mesebeli hősünk, és így mindketten „beszállnak” a Földbe. De nemcsak beleszállnak, hanem ki is lyukasztják, és kijönnek a földgömb másik oldalán – épp a Népi Kínában. Mármost a rendező éppenséggel úgy is befejezhette volna a filmet, hogy innen nem kerülnek soha haza, mert hősünknek megáll a tudománya, hiszen itt minden vörös...

Dehát, ugye Amerika...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/11 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6924