KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mennyei napok

Zsilka László

Az alkotók valami nagyon megrázó, nagyon elgondolkoztató művet szándékoztak létrehozni. A Mennyei napok minden képsorán, valamennyi kockáján szinte átsüt abbéli igyekezetük, hogy megrendítsék a nézőt. Ám a film éppen ettől vált elviselhetetlenül didaktikussá, helyenként már-már nevetségessé. Mert hogyan vehetnénk komolyan a két főhős, Bill és Abby szerelmének s hányattatásának történetét, amikor a páros tagjainak jelleméről igazából semmit sem tudhatunk meg, néhány vaskos közhely kivételével.

Szomorú történetüket vélhetnénk sorstragédiának, a társadalmi igazságtalanságok törvényszerű következményének. Ebben a filmben azonban ilyesmiről nincs szó. Nem más az egész, mint egy szociológiai tétel: a szegénység, a kiszolgáltatottság eltorzítja a lelket megfilmesítése. A rendező (aki munkájáért 1979-ben a rendezés díját kapta a cannesi filmfesztiválon) láthatóan a klasszikus realista módszert kívánta követni az elbeszélés módjában és a képi megfogalmazásban. Az operatőr, Nestor Almendros munkáját elemezte, s elismerőleg méltatta a nemzetközi szaksajtó, az amerikai Filmakadémia pedig Oscar-díjjal jutalmazta. Bizonyára nem az ő hibája, hogy a korabeli tárgyak, járművek, munkagépek bemutatása időnként egy múzeumi oktatófilmhez hasonlatos. Kicsit kevesebb szentimentalizmus, s akár jelentős mű is lehetett volna a Mennyei napok.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/06 43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7074