KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Kobra napja

Hollós László

 

A sakál, a keselyű és a sáska után a kobra napja is elérkezett hát! A címbéli Kobrának persze semmi köze a félelmetes hírű kígyóhoz. Kobra ugyanis ragadványnév, viselője a bűnügyi filmek jellegzetes, rettenthetetlen magányos hőse. Amolyan Philip Marlowe-féle magándetektív. Valamikor a rendőrség embere volt, de a „magasabb körök” érdekeit sértő felfedezései miatt félreállították. Most ismét eljött az ő ideje. Egykori főnökének kérésére San Franciscóból Genovába repül, hogy elkapja régi, nagy ellenfelét. S ekkor beindul a szokványkrimik szokványgépezete. Elvetemült gyilkosok és kábítószerkereskedők, korrupt üzletemberek és még korruptabb rendőrök kergetik egymást; van üldözés, verekedés, lövöldözés, kevéske humorral és érzelgősséggel fűszerezve. Gyorsan nő a halottak száma, egyre több titokra derül fény, egyre több gonosztevőt ér utol a megérdemelt vég. De az igazán „nagy halakat” a Kobrának sem sikerül kifognia.

A feszült izgalmakat áhító néző alighanem csalódni fog. Helyenként unalmas, vontatott filmet lát, jó előre kiszámítható fordulatokat. Ezen még a címszerepet alakító Franco Nero sem tud segíteni, aki jelmezcsere nélkül, szinte észrevételenül sétál ide előző filmjeiből. Borostásan, kalapban, ballonkabátban. És talán egy kicsit már fáradtan.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/06 45-46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7079