KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Eladó kísértet

Karcsai Kulcsár István

 

René Clair nyolcvankét éves, Párizsban él, a filmművészet mibenlétéről elmélkedő könyveket ír. Mái-nem forgat filmeket. Élő halhatatlan. Nemcsak a filmtörténet lapjain megörökített filmjei révén, hanem rangja miatt is. „Halhatatlanoknak” nevezik azokat, akik a Francia Tudományos Akadémia tagjai sorába kerülnek. René Clair az első volt, akit filmes körökből ez a jeles testület tagjai sorába választott. Külön becsületére válik, hogy minden rendű halhatatlanságát kizárólag vidám alkotások készítésével vívta ki. 1923-tól eredeti és ötletes vígjátékok sorát forgatta, ötleteiből még ma is sokan élnek, és nem kisebb mesterre gyakorolt, finoman kifejezve, „hatást”, mint Charlie Chaplin. Nagy erénye volt Clairnek egyéni hangja, amit hazájától távol, Angliában, Amerikában is meg tudott őrizni. Az Eladó kísértet, első külföldön forgatott filmje, 1936-ban világsiker volt. Korda Sándor produkciójában forgatta Angliában. Fanyar humorú kísértethistória, mely egész iskolát csinált, sőt maga Clair is megismételte az ötletet egy évtized múltán. A Clairre jellemző fordulatokban gazdag meseszövés, ironikus humor ezúttal megcsipkedi kissé az európai értékeket egyszerű áruként felfogó amerikai szemléletet is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/09 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7745