KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél – Szerkesztői válasz

N. N.

 

Tisztelt Szerkesztőség!

 

Érdeklődéssel olvasom a megújult Filmvilágot, örülök a „Láttuk még…” című rovatuknak, ahol végre eligazítást – és nem utolsósorban részletes filmográfiát, szereposztást – találok a nálunk bemutatott összes filmről. Külön öröm, hogy ebben a rovatban sok új név, új kritikus kap szót, akik – remélem – fiatalok (ha ezzel hazabeszélek is). De nem azért fogtam tollat, hogy folyóiratukat dicsérjem, hanem, mert mint szenvedélyes filosz, néhány konkrét kérdésre választ kérek:

1. Jó, hogy végre egy magyar sajtótermékben is megtalálható egy-egy híres külföldi rendező teljes filmográfiája. De milyen logika szerint állítják ezt össze? (A külföldi filmcímek esetében ugyanis hol az eredeti, idegen nyelvű cím áll az évszám mögött, hol annak magyar fordítása; mint például a legutóbbi Fellini-filmográfiában.)

2. Miért különbözik olyan gyakran a Filmvilágban közölt évszám a Filmlexikonban találhatótól, és melyik az igazi?

3. 1980/1. számukban a lengyel filmnél ez állt: „Gyártó: Zespóly Filmowe”. A lengyel meghatározás tudtommal ugyanazt jelenti, mint nálunk a MAFIM, és éppen a Filmvilágban olvastam nemrég, hogy Lengyelországban is, mint nálunk, több stúdiócsoport működik, ezért nyilván inkább azt kellett volna közölni, hogy melyikben készült az ismertetett Spirál című film, avagy nem?

4. Első oldalukon közlik a külföldi tudósítók névsorát, akik közül egyik-másiktól már érdekes cikkeket is olvastam folyóiratukban. A felsorolásból számomra egy név ismerős: Ulrich Gregoré, csak nem tudom, azonos-e a közismert Gregor–Patalas-féle filmtörténet „egyik felével”? És kik a többiek?

 

Tisztelettel:

Csikány Emil

egyetemi hallgató

Budapest

 

 

*

 

Érdeklődését köszönjük; „Láttuk még…” című rovatunk és egész lapunk egyik fontos feladatának tartjuk, hogy fiatal, új filmkritikusok szakmai kibontakozásának teret adjunk; keressük, szívesen fogadjuk a pályakezdő kritikusok sikerült (s minél világosabb, a szakmai „filosz-nyelvtől” lehetőleg mentes) írásait. Konkrét kérdéseire pedig, a konkrét válaszok:

1. A filmográfiák összeállításánál a nemzetközi szaksajtóban és -irodalomban elfogadott elvet és gyakorlatot követjük. Ha a filmet Magyarországon bemutatták, az évszám mögött a magyar cím áll (ami gyakran nem szó szerinti fordítás), és utána zárójelben az eredeti. A Magyarországon nem játszott filmek esetében viszont – éppen e tényt jelzendő – az eredeti filmcím áll elöl, és zárójelben a körülbelüli magyar jelentése. (Mint „szenvedélyes filosznak”, Önnek nyilván nem szükséges bizonygatnunk, hogy a művek címének találó magyarítása általában is az egyik legnehezebb műfordítói feladat.)

2. A filmográfiákban közölt gyártási évszámok olykor valóban különböznek – a magyar Filmlexikonban találhatóktól; ugyanis szintén azt a nemzetközileg érvényes gyakorlatot követjük, hogy a film első nyilvános bemutatójának évszámát jelöljük meg gyártási (keletkezési) dátumként; kivéve, ha kettőnél több év telt el a film elkészülése és nyilvános bemutatása között. (Ilyen esetekben lehetőség szerint mindkét évszámot megadjuk.)

3. A Spirál című film ügyében Önnek tökéletesen igaza van; hibánkat nem menti, legfeljebb magyarázza, hogy a MOKÉP-hez a filmekkel együtt külföldről érkező filmográfiai adatok gyakran hiányosak. (A Spirál című lengyel filmet egyébként a TOR nevű stúdió gyártotta.)

4. Az Ön – és sok más olvasónk – óhajának eleget téve, máris megkezdjük állandó külföldi tudósítóink bemutatását.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/03 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7959