KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/szeptember
• Kovács András Bálint: Variációk a Gonoszra Holocaust és tömegkultúra
• Forgács Éva: Ellopta-e Spielberg Auschwitzot? Európa és Amerika
LÁTTUK MÉG
• Mikola Gyöngyi: Fortinbras, a szövetséges A Jó és a Rossz

• Bakács Tibor Settenkedő: Kísérleti boldogság Paramicha
• Csáky M. Caliban: Van Beszélgetés Szederkényi Júliával
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Levedia Részletek egy készülő film forgatókönyvéből

• Tőkei Ferenc: Játék a sárkánnyal
CYBERVILÁG
• György Péter: Szép új világkép Virtuális valóság
• Bakács Tibor Settenkedő: Melyikünk Rosencrantz? Virtuális valóság
KÖNYV
• Palotai János: Mit ér a filmtörténet, ha magyar? Gyertyán Ervin kötetéről
CD-ROM
• Kovács András Bálint: Lexikon vagy játék? Cinemania
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A férfi – mint majom – panaszai King Kong-tanulmányok (2.)
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Jófilm Ábel a rengetegben
• Ardai Zoltán: A legenda oda Örökifjú és Tsa
• Kovács András Bálint: Pani Veronika és Mademoiselle Véronique Veronika kettős élete
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A Flinstone-család
• Reményi József Tamás: Prizzi’s Honor
• Harmat György: Rejtélyes manhattani haláleset
• Barotányi Zoltán: A kis Buddha
• Tamás Amaryllis: A holló
• Fáber András: Végzetes ösztön – Az elemi komédia
• Mockler János: Mesterfogás
• Mockler János: Rapa Nui
• Bíró Péter: A zűr bajjal jár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A másik oldalon

Vajda Judit

Auf der anderen Seite – török-német, 2007. Rendezte és írta: Fatih Akin. Kép: Rainer Klausmann. Zene: Shantel. Szereplők: Nurgül Yesilçay (Ayten Öztürk), Baki Davrak (Nejat Aksu), Tuncel Kurtiz (Ali Aksu), Hanna Schygulla (Susanne Staub), Patrycia Ziolkowska (Charlotte Staub). Gyártó: Dorje / Anka / Norddeutscher Rundfunk (NDR). Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 122 perc.

 

2004-es műve, a Fallal szemben után a németországi török rendező, Fatih Akin „szerelem, halál, ördög”-trilógiájának második darabját is elkészítette A másik oldalon címmel. A telivér, érzelmes szerelmes balladát követően itt is központi szerepet játszanak a mély érzelmek: a többszereplős, fordulatos cselekmény eleve rendkívül sok erős érzelmi elemet rejt magában, amit a német és török színészek átélt játéka is hangsúlyoz. Ehhez csatlakozik az a több, hatásos suspense-helyzet (amikor az egymást keresők mindig éppen csak elkerülik egymást), ami igen erős azonosulásra készteti a nézőt. Mintegy ezeket ellensúlyozva azonban Akin számos elidegenítő effektust használ: a rövid felvezetést követő, egy egész filmen át tartó flash-backkel megbontja a kronológiát; alkotását három nagyobb egységre szedi szét, melyeknek alcímében elárulja, ki fog meghalni az elkövetkezendőkben. A rendező ezenkívül olyan formán is szétdarabolja művét, hogy egyfolytában váltogatja a főhősöket benne.

Az egység ennek ellenére mégis megteremtődik Akin munkájában, hiszen például rengeteg párhuzam szövi át. Mindegyik hőse keres valakit, és ezt a lázas kutatást szinte stafétabotként adják át egymásnak az egyes figurák (az elején az öreg Ali társat keres magának a prostituált személyében, majd fia a prosti lányát kezdi el keresni, aki után a következő epizódban többen, mások is lázasan kutatnak stb.). Az alkotói pályán átvonuló, filmek közti koherenciaként pedig mindebben a Fallal szemben zárásának isztambuli keresés-motívuma folytatódik. A párhuzamok ezenkívül egy-egy jelenet – többféle variációban való – megismétlődésében is megjelennek. Szintén erőteljes párhuzamot jelentenek a filmben a személyiségcserék: minden hős drasztikus identitásváltáson megy keresztül (a legérdekesebb ezek közül, amikor az Isztambulba érkező németországi török egyetemi professzor átveszi egy Törökországban élő német könyvesboltjának vezetését – a két férfi ráadásul külsőleg is hasonlít némileg egymásra, amit a jelenetben kifejezetten hangsúlyoz a kamera).

A Fallal szemben elsöprő, végletes érzelmei mindent egy lapra tettek fel, és nyertek – A másik oldalon sokkal összetettebb. A hasonlóan hangsúlyos érzelmek, a melodrámai fordulatok mellett a forgatókönyvíró-rendező jóval finomabb, visszafogottabb eszközökkel is operál, ezzel időnként egy másik török alkotó, Nuri Bilge Ceylan munkáit (Messze, Éghajlatok) megidézve. „Filmkészítőként azt tartom kihívásnak, hogy ne ismételjem önmagam” – vallja Akin. Ez csont nélkül sikerült neki. Mindezek fényében alig várjuk a trilógia befejező darabját.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/04 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9326