KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/október
KRÓNIKA
• N. N.: A Magyar Filmintézet, a Filmvilág és a Szellemkép közös kiadásában megjelent Lotte H. Eisner: A démoni filmvászon című kötete
• N. N.: [Meghalt Fábri Zoltán]
MAGYAR FILM
• Balassa Péter: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Lengyel László: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Szilágyi Ákos: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Szederkényi Júlia: Mária és a nyúl Beszélgetés Enyedi Ildikóval

• Bikácsy Gergely: Renoir testamentuma A zseni és az álnaiv
• Ludassy Mária: „Éljen a nemzet”
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A nyers és a hamu King Kong-tanulmányok

• Kömlődi Ferenc: A bomlás virágai Káoszfilmek
ANIMÁCIÓ
• Boronyák Rita: Simpson papa dicsérete

• Koltai Tamás: A leleplező Szmoktunovszkij
KÖNYV
• Bori Erzsébet: Hej, halászok… NévSoros
KRITIKA
• Lukácsy Sándor: Finom remegések Köd
• Turcsányi Sándor: Ki a néző? Priváthorvát és Wolframbarát
• Bikácsy Gergely: Tolvajbukfenc Ipi-apacs, egy, kettő, három
• Dániel Ferenc: Bengáli béka A látogató
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: Két tűz között
• Ardai Zoltán: Árnyékország
• Konrád P. Géza: Végveszélyben
• Sneé Péter: Ha a férfi igazán szeret…
• Tamás Amaryllis: Maverick
• Barotányi Zoltán: Afrika koktél
• Hungler Tímea: Farkas
• Asbóth Emil: Rómeó vérzik
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Az emlékezés ritmusa

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Eltűnő hullámok

Varró Attila

Aurora – litván, 2013. Rendezte: Kristina Buozyte. Írta: Kristina Buozyte, Bruno Samper. Kép: Feliksas Abrukauskas. Zene: Peter von Poehl. Szereplők: Marius Jampolskis (Lukas), Jurga Jutaite (Aurora), Martina Jablonskyte (Lina), Rudolfas Jansonas (Jonas), Vytautas Kaniusonis (Mantas). Gyártó: Acajou Fılms / Tremora. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 124 perc.

A science-fiction köztudottan elsősorban férfizsáner, így aztán nem túl meglepő, hogy romantikus mutációi is főként a férfilelkeknek kedveznek, legyen a hős mechanikus überfrau-t megszelidítő szemétpréselő robot (Wall-E), szerelmes tűzőr (451 Fahrenheit) sebzett szivű időutazó (Somewhere in Tıme) vagy éppen a virtuális valóságban boldogságot kereső geek (Szerelmes Thomas). Az utóbbi tematika európai hagyományát (La jetée, Nyisd ki a szemed) követő Eltűnő hullámok akár az idei Spike Jonze-féle A nő modern művészfilmes párdarabja is lehetne, AI-szoftver helyett konkrétan egy álomnővel: a litván rendezőnő (!) férfihőse, Lukas egy kómában fekvő paciens agyába küldött virtuális felfedező, aki azonban már az első tudattúra alatt hátat fordít eredeti neurobiológiai küldetésének, mihelyt az idegen elme mélyén egy rejtélyes szépségre akad, akivel azonnal lángra lobbanak egymás iránt.

A Gyűjtőnő erősen önreflektiv nődrámájával (főszerepben egy beszédterapeutanővel, aki apja traumatıkus halálát követően bezárkozik az önmagáról készült film- és videóképek világába) indult Buozyte első műfaji kalandtúrája sem a zsánertől manapság elvárt akcióbőseggel, sem a klasszikus irodalmi hagyományokhoz hű tudományos problematikával nem kísérletezik (hiába a sok hangzatos tudós-párbeszed): az Eltűnő hullámok inkább medidativ hangulatú és igen erős drámai töltesű love story, amelyen kissé lötyögnek a hivalkodóbb zsánerjelmezek. Viszont amint belépünk a románc belső elmevilágába és az alkotónő a furcsa pár szenvedélyére összpontosít, akár a hatásvadászabbra hangszerelt szexjelenetek is megtelnek valami hipnotikus erővel – így még a hosszan kitartott néma epizódokban sem engedi nézőjenek, hogy mentálisan csatornát váltson, felidézve magának az Eredet vagy a Sejt ütősebb virtuál-pillanatait.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11647