KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/október
KRÓNIKA
• N. N.: A Magyar Filmintézet, a Filmvilág és a Szellemkép közös kiadásában megjelent Lotte H. Eisner: A démoni filmvászon című kötete
• N. N.: [Meghalt Fábri Zoltán]
MAGYAR FILM
• Balassa Péter: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Lengyel László: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Szilágyi Ákos: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Szederkényi Júlia: Mária és a nyúl Beszélgetés Enyedi Ildikóval

• Bikácsy Gergely: Renoir testamentuma A zseni és az álnaiv
• Ludassy Mária: „Éljen a nemzet”
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A nyers és a hamu King Kong-tanulmányok

• Kömlődi Ferenc: A bomlás virágai Káoszfilmek
ANIMÁCIÓ
• Boronyák Rita: Simpson papa dicsérete

• Koltai Tamás: A leleplező Szmoktunovszkij
KÖNYV
• Bori Erzsébet: Hej, halászok… NévSoros
KRITIKA
• Lukácsy Sándor: Finom remegések Köd
• Turcsányi Sándor: Ki a néző? Priváthorvát és Wolframbarát
• Bikácsy Gergely: Tolvajbukfenc Ipi-apacs, egy, kettő, három
• Dániel Ferenc: Bengáli béka A látogató
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: Két tűz között
• Ardai Zoltán: Árnyékország
• Konrád P. Géza: Végveszélyben
• Sneé Péter: Ha a férfi igazán szeret…
• Tamás Amaryllis: Maverick
• Barotányi Zoltán: Afrika koktél
• Hungler Tímea: Farkas
• Asbóth Emil: Rómeó vérzik
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Az emlékezés ritmusa

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tina

Mockler János

 

Egy kislány kilóg a sorból. Rendetlenkedik hittanórán. A négy evangelista: John, Paul, George és Ringo. A három királyok közül az egyik legalább Elvis. Aztán subickos képit csibészmosolyra húzza: látható mind a harminchárom fehér foga. Cukifalat. A méltó büntetés mégsem marad el.

Egy kislány kilóg a sorból. Túlcifrázza a templomi kórus szikár dallamait, recegtet, hajlít, kontráz. Aztán subickos képit csibészmosolyra húzza: látszik mind a harmincnégy fehér foga. Tündibündi. A méltó büntetés mégsem marad el: kilökik a kórusból.

Mindketten énekesnők lesznek. Egyik az Apácashow-ban, másik a Tinában. Az utóbbi idők legkellemesebb amerikai limonádéja és legszokványosabb életrajzi filmje a fentieken túl is számos azonos vonást mutat. Lényeges különbség csupán a Tina tragikus humortalansága. Miért kell egy életrajzi mozinak karót nyeltnek lennie? Húsbavágó kérdés! Ám most Ike jön, és ő vág húsba, hasba, szájba, fejbe, ide, oda, Rusnya egy rabiátus fráter volt, szentigaz. Mint ahogy különféle női magazinok kis színeseiből (feketék kékben-zöldben) erről már rég értesülhettünk.

Kinek kell egy ilyen film? Tina Turner rajongóinak? Aligha. Hiszen a „kis színésznőcske”, aki a nagyasszonyt játssza, halvány másolat csupán, és a számokat sem adják végig. Annak (ha akadna bárki is oly merész), ki nem a Pepsi-nagymamáktól jön izgalomba? Talán igen. A „kis színésznőcske” annyira jó, amennyire Tina nem volt soha. De a legvégén megjelenik az élő klasszikus is. Ha van, akinek kedves az addig telt másfél óra, ne várja meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/11 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1304