KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/október
KRÓNIKA
• N. N.: A Magyar Filmintézet, a Filmvilág és a Szellemkép közös kiadásában megjelent Lotte H. Eisner: A démoni filmvászon című kötete
• N. N.: [Meghalt Fábri Zoltán]
MAGYAR FILM
• Balassa Péter: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Lengyel László: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Szilágyi Ákos: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Szederkényi Júlia: Mária és a nyúl Beszélgetés Enyedi Ildikóval

• Bikácsy Gergely: Renoir testamentuma A zseni és az álnaiv
• Ludassy Mária: „Éljen a nemzet”
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A nyers és a hamu King Kong-tanulmányok

• Kömlődi Ferenc: A bomlás virágai Káoszfilmek
ANIMÁCIÓ
• Boronyák Rita: Simpson papa dicsérete

• Koltai Tamás: A leleplező Szmoktunovszkij
KÖNYV
• Bori Erzsébet: Hej, halászok… NévSoros
KRITIKA
• Lukácsy Sándor: Finom remegések Köd
• Turcsányi Sándor: Ki a néző? Priváthorvát és Wolframbarát
• Bikácsy Gergely: Tolvajbukfenc Ipi-apacs, egy, kettő, három
• Dániel Ferenc: Bengáli béka A látogató
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: Két tűz között
• Ardai Zoltán: Árnyékország
• Konrád P. Géza: Végveszélyben
• Sneé Péter: Ha a férfi igazán szeret…
• Tamás Amaryllis: Maverick
• Barotányi Zoltán: Afrika koktél
• Hungler Tímea: Farkas
• Asbóth Emil: Rómeó vérzik
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Az emlékezés ritmusa

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ramona

Koltai Ágnes

Úgy kell az örökké izgágáskodó polgárjogi harcosoknak, állandóan az etnikai kisebbségek elismertetéséért, társadalmi védelmükért ágálnak, ahelyett, hogy beülnének egy kényelmes moziba és megnéznének valami fényesre suvickolt filmecskét. Mondjuk Jonathan Sarno több fesztiválon végighurcolt és megdicsért művét, a Ramonát, mely oly megejtően egyszerűnek ábrázolja a munkáért, kenyérért, emberi létért átszökdöső mexikóiak sorsát. A habókos mozi láttán csak elvetemült kispolgárok, megrögzött úriasszonyok és menthetetlen anyámasszony katonái nem akarnak cserélni a dalos kedvű mexikóikkal, akik hihetetlen ügyességre tettek szert a szögesdróton, falon átmászásban, laposkúszásban és egyéb tornamutatványokban. Mihelyt egy sikeres tigrisugrás után megérkeznek az Ígéret Földjére, menten Las Vegasba, ott is a nagy rulettasztalok bódító gazdagságába csöppennek. Hiába, vérbeli déliek, nem vetik meg a jó kis kalandot.

A film főhősnője, Ramona egyenesen a legémelyítőbb kalandba, a szerelembe csöppen bele, újdonsült amerikai fiújával átviteti magát a rettegett határon, jött, körülnézett és visszament Mexikóba – természetesen a zord amerikai rendőrök zavarták el, nem lévén tartózkodási engedélye. Ramona eszményien nyomorgott otthon, a jólétbe belefásult „amerikai barát” tanulhat is tőle: (mű)lazaságot; (mű)mosolyt; (mű) könnyeket.

Ha írásba adnák – nemcsak a rendező, hanem az összes kritikus is, aki a film eredetiségét, a kifinomult románcot és a fondorlatos komédiát dicsérte –, hogy nyomorogni ilyen üdítő, szívesen cserélnék Ramonával. Addig is: Jonathan Sarnótól kíméljenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/08 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=535