KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/október
KRÓNIKA
• N. N.: A Magyar Filmintézet, a Filmvilág és a Szellemkép közös kiadásában megjelent Lotte H. Eisner: A démoni filmvászon című kötete
• N. N.: [Meghalt Fábri Zoltán]
MAGYAR FILM
• Balassa Péter: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Lengyel László: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Szilágyi Ákos: Az Időtől keletre Balassa Péter, Lengyel László és Szilágyi Ákos beszélgetése
• Szederkényi Júlia: Mária és a nyúl Beszélgetés Enyedi Ildikóval

• Bikácsy Gergely: Renoir testamentuma A zseni és az álnaiv
• Ludassy Mária: „Éljen a nemzet”
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A nyers és a hamu King Kong-tanulmányok

• Kömlődi Ferenc: A bomlás virágai Káoszfilmek
ANIMÁCIÓ
• Boronyák Rita: Simpson papa dicsérete

• Koltai Tamás: A leleplező Szmoktunovszkij
KÖNYV
• Bori Erzsébet: Hej, halászok… NévSoros
KRITIKA
• Lukácsy Sándor: Finom remegések Köd
• Turcsányi Sándor: Ki a néző? Priváthorvát és Wolframbarát
• Bikácsy Gergely: Tolvajbukfenc Ipi-apacs, egy, kettő, három
• Dániel Ferenc: Bengáli béka A látogató
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: Két tűz között
• Ardai Zoltán: Árnyékország
• Konrád P. Géza: Végveszélyben
• Sneé Péter: Ha a férfi igazán szeret…
• Tamás Amaryllis: Maverick
• Barotányi Zoltán: Afrika koktél
• Hungler Tímea: Farkas
• Asbóth Emil: Rómeó vérzik
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Az emlékezés ritmusa

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A banda fogságában

Harmat György

 

A Lenfilm Stúdió produkciója 1946-ban játszódik, de pontosan olyan, mintha az 1917 utáni polgárháborúba vezetne minket. A film színhelyén ugyanis (a moldáviai határszélen fekvő Szlobodka faluban) alig egy évig volt szovjethatalom, majd megszállták a németek. A világháborút követően a volt földesúr vezette banda rettegésben tartja a lakosságot. Andrej Bologov komisszár Leningrádból érkezik, hogy rendet teremtsen. Aligha lehet kétséges bárki számára, milyen eredménnyel fejezi be küldetését a film végére.

A banda fogságában hibái típushibák: történelmi elemzésnek leegyszerűsítő, kalandfilmnek unalmas. Csak a régebbi sematizmushoz képest minősül érdekesnek az az ellentét, amely a megfélemlített falusiakkal szemben „a kemény kéz politikáját” alkalmazó tanácselnök és a megértő, bizalmat keltő komisszár között fennáll, természetesen csak egy ideig. Az alkotók törekednének egyfajta korlátozott összetettségre (halványan még A negyvenegyedik konfliktusa is felbukkan, mikor a főhős beleszeret az osztályellenség lányába), de művészi erő híján ez nem sikerülhet. Az olyan kalandtörténet pedig, amelyben két-két szereplő több alkalommal hosszú percekig folytat közhelyes beszélgetéseket egy beállításban, ritkán kelt izgalmat, legyen a történet bármilyen véres is időnként.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6674