KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/november
• Mikola Gyöngyi: Akik sosem győztek Fábri Zoltán
• Illés György: Vádló a védőről Fábri Zoltán
• Jancsó Miklós: A Rio de la Plata mentén Fábri Zoltán
MAGYAR FILM
• Kornis Mihály: Bűvös Enyedi Bűvös vadász
• Bakács Tibor Settenkedő: Szerelmes fejvadász Bűvös vadász
• Zsugán István: Mentőöv: a videó Beszélgetés Szomjas Györggyel
MÉDIA
• György Péter: Van Gogh, a segéderő Reklámvilág
• Kozma György: Túlfogyasztás Búcsú a reklámoktól
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Velencei biciklisták Jegyzetek az 51. Biennáléról
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: Ki emlékszik még a brillantinra? A TNT filmmúzeuma
KRITIKA
• Dániel Ferenc: A fej problémája Amatőr
• Ardai Zoltán: Ázó tájon Puszta formalitás
LÁTTUK MÉG
• Bíró Péter: Forrest Gump
• Nagy Gergely: A mi házunk
• Nánay Bence: Pancserock
• Takács Ferenc: Szabadesés
• Mockler János: Az arc nélküli ember
• Tamás Amaryllis: A Philadelphia-kísérlet folytatódik
• Hungler Tímea: Sorsjegyesek
• Sneé Péter: Jack, a villám
• Schubert Gusztáv: A pokol angyala

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Beépülve – Az Escobar-ügy

Kovács Patrik

The Infiltrator – amerikai, 2016. Rendezte: Brad Furman. Szereplők: Bryan Cranston, John Leguizamo, Diane Kruger. Forgalmazó: Budapest Film. 127 perc.

 

Robert Mazur, az amerikai vámhivatal ügynöke a nyolcvanas években mélyen beépült a kolumbiai drogkartellek és az általuk vezérelt magánbankok működtette pénzmosó-paradicsomba, s Bob Musella fedőnéven aláaknázta a kiterjedt bűnszervezetet, számos alvilági oligarchát juttatva rács mögé. E szenzációs leleplezés krónikája a Beépülve – Az Escobar-ügy.

Brad Furman friss rendezése adós marad a hiteles miliőrajzzal (olyan zeneszámok is megszólalnak a hangsávon, melyek még meg sem jelentek 1985-ben, amikor a cselekmény játszódik), és meglehetős rugalmasan kezeli a tényeket (elhallgatja például, hogy Mazur mellett számos más ügynök is dolgozott az ügyön). Utóbbi azonban bocsánatos bűn, hiszen éppen a fiktív cselekményelemek a film csúcsmomentumai, különösen azok az anekdotikus epizódok, melyek azt hivatottak megvilágítani, hogy miként deformálja a főhős személyiségét a nem épp veszélytelen kettős játszma (az éttermi jelenet, melyben Mazurből neje szeme láttára előtör a fehérgalléros pszichopata, sziporkázó írói lelemény). Ilyenekből viszont sajnos relatíve kevés akad, és a legnagyszerűbb pillanatok (a fergeteges nyitány vagy a rendhagyó vuduszertartás szcénája) inkább spontán ötletek eredményei, érdemben nem sokat adnak hozzá a szüzséhez. A cselekményszerkezet egyébként sem eléggé letisztult, Furmant és forgatókönyvíróját gyakran elragadja a szertelen adomázó kedv: jórészt hanyagul egymáshoz illesztett, ámde színes mozaikokból építkeznek. Ambícióik pedig túl merészek: egyszerre kívánják felvázolni a hős emberi és szakmai portréját, s még általános korképpel is szolgálni – főként az amerikai gazdaság és a bankrendszert is korrumpáló drogkereskedelem kölcsönös függő viszonyáról hallunk bölcs tételmondatokat –, ám egyik célt sem tudják maradéktalanul teljesíteni.

Bryan Cranston személyében viszont sikerült olyan színészt megnyerni a főszerepre, aki impozáns jelenlétével sokat javít a mérlegen; voltaképpen ő a Beépülve tartópillére, sőt mintha az egész koncepciót az ő jutalomjátékára szabták volna. Cranston teszi életképessé a film kevert hangnemét is: nemcsak drámai fronton remekel, de a hol játékosan provokatív, hol éjfekete humorból fakadó ziccereket sem hagyja ki. A Totál szívás kultszéria egykori Heisenbergje ismét bebizonyítja, hogy ezerarcú tehetség – hiszen még e könnyűsúlyú bűnfilmet is megmenti a feledéstől.

Extrák: Nincsenek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/01 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13040