KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/november
• Mikola Gyöngyi: Akik sosem győztek Fábri Zoltán
• Illés György: Vádló a védőről Fábri Zoltán
• Jancsó Miklós: A Rio de la Plata mentén Fábri Zoltán
MAGYAR FILM
• Kornis Mihály: Bűvös Enyedi Bűvös vadász
• Bakács Tibor Settenkedő: Szerelmes fejvadász Bűvös vadász
• Zsugán István: Mentőöv: a videó Beszélgetés Szomjas Györggyel
MÉDIA
• György Péter: Van Gogh, a segéderő Reklámvilág
• Kozma György: Túlfogyasztás Búcsú a reklámoktól
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Velencei biciklisták Jegyzetek az 51. Biennáléról
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: Ki emlékszik még a brillantinra? A TNT filmmúzeuma
KRITIKA
• Dániel Ferenc: A fej problémája Amatőr
• Ardai Zoltán: Ázó tájon Puszta formalitás
LÁTTUK MÉG
• Bíró Péter: Forrest Gump
• Nagy Gergely: A mi házunk
• Nánay Bence: Pancserock
• Takács Ferenc: Szabadesés
• Mockler János: Az arc nélküli ember
• Tamás Amaryllis: A Philadelphia-kísérlet folytatódik
• Hungler Tímea: Sorsjegyesek
• Sneé Péter: Jack, a villám
• Schubert Gusztáv: A pokol angyala

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Piszkos tánc

Létay Vera

A Flashdance, a Breakdance sikere után a Dirty Dancing, a buja, „piszkos” tánc, a vonagló csípők, szemérmetlen belépések lázadó koreográfiája. A felvilágosult Kennedy-korszak, a mambo-zene, a hatvanas évek nosztalgikus idézése, az ébredő érzékiség és a társadalmi egyenlőség naiv osztályöntudatának sajátos összeötvözése, az amerikai boldogság-biznisz ideológiai revüje. Színhely: a lovaglás- és golfoktatásra, tánc- és énekkurzusokra specializálódott vidéki hotelkombinát, a magyar szakszervezeti üdültetés kultúrtevékenységének aranyozott, égi mása, a jenki luxus-SZOT nyári örömvilága.

A vendégek szórakoztatására, oktatására és egyéb irányú érdeklődésének kielégítésére alkalmazott táncosok, pincérként vakációzó egyetemisták kizsákmányolt osztálya áll szemben a pénzes hotelvendégek felsőbb kasztjával. Ám a „tojásfejű”, jómódú orvos elkényeztetett leánykája beleszeret az egyik izmos táncproletárba. Titkos pásztorórákon tevékenykednek az osztálybékéért, s az ideológiai érintetlenségét elvesztő, tehetséges lábú forradalmár baba hosszú vívódás után vállalja apja előtt, sőt a hotelvendégek nagy nyilvánossága előtt is sanyarú sorsú választottját. A liberális apa áldását adja a mezalianszra, s fergeteges táncfináléban simulnak el a társadalmi feszültségek.

Amerikai proletárok ne csüggedjetek! Van még remény.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/07 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5432