KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/december
KRÓNIKA
• N. N.: [Illés György 80 éves]

• Turcsányi Sándor: A szabadság fantomjai Lázadó film
• Csejdy András: James Dean, a rebellis Lázadó film
• Bikácsy Gergely: Ellázadók A francia film zendülői
• Dániel Ferenc: Orosz Kronosz Szokurov körei
• Ardai Zoltán: Tengermélyi aszály Quay-kino
• Bakács Tibor Settenkedő: Tekercsek az idő mélyén Tiltott ösvény
• Antal István: Fény Lumière
• Durst György: Száz dióból egy Feljegyzéseimből, félúton
• Jancsó Miklós: Thai Binh Capa képei
• Déri Zsolt: Botrány! Gainsbourg
• Schubert Gusztáv: Feslett bimbók Lolita-jelenség
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Játszi középkor Három szín
• Báron György: Asszonyok földje A magzat
• Bérczes László: Átlag Vérvonal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Szeress Mexikóban
• Bori Erzsébet: Cápafióka
• Mockler János: Dermedt szív
• Békés Pál: Hármasfogat
• Tamás Amaryllis: Szabadnapos baba
• Barotányi Zoltán: Sztriptízgyilkos
• Fáber András: Az ügyfél
• Tamás Amaryllis: Az oroszlánkirály
• Bíró Péter: Időzsaru
• Hungler Tímea: Időzített bomba
• Schubert Gusztáv: Karácsonyi lidércnyomás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Legbelső félelem

Tamás Amaryllis

Őexcellenciáját, a chicagói érseket meggyilkolják, tizenkilenc esztendős menhelyi pártfogoltját gyanúsítják a tett elkövetésével. Megkezdődik az indítékkeresés.

A fegyházban a „hentesfiú”-nak becézett gyanúsított lelkének feltérképezésén pszichiáter-klasszis buzgólkodik, a pengeeszű ügyésznőtől halálbüntetés kiszabatását várja a főügyész. A védőügyvéd az érsek 60 milliós veszteséget termelő befektetései körül kezd szaglászni, s előkerül egy videókazetta is, bizonyítván, hogy az atya pornófilm-készítésben is járatos volt. A chicagói polgármester igyekszik eltüntetni a tekercset, mert kiderülne, hogy az érsek szexuális eltévelyedéséről már érkezett bejelentés hozzá – tizenegy esztendeje.

Mindenki nagyon okosnak hiszi magát, de a legagyafúrtabb a valódi gyilkos. Felismeri, hogy a tudományágak (pszichológia, pszichiátria, büntetőjog) szertehullott sokféleségét mára csak a bíróság technikai szervezete tartja össze. E tudományok legkiválóbb művelői pedig mintha régen elfelejtkeztek volna meghódolni a valóság előtt. A munka előrehaladtával az ügyvéd úr azon kapja magát, hogy feltételezései épp az igazság kiderítésére alkalmatlanok, az ítélet pedig erkölcsi és jogi zsákutca. Csak amikor az ellentmondásos személyiségű gyilkos leleplezi magát a film utolsó pillanataiban, döbben rá, hogy az értelem csak eszköz volt, a gondolkodás csak út az „ész trónfosztásához”. Nem a logika a legfelsőbb fórum.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/08 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=319