KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/december
KRÓNIKA
• N. N.: [Illés György 80 éves]

• Turcsányi Sándor: A szabadság fantomjai Lázadó film
• Csejdy András: James Dean, a rebellis Lázadó film
• Bikácsy Gergely: Ellázadók A francia film zendülői
• Dániel Ferenc: Orosz Kronosz Szokurov körei
• Ardai Zoltán: Tengermélyi aszály Quay-kino
• Bakács Tibor Settenkedő: Tekercsek az idő mélyén Tiltott ösvény
• Antal István: Fény Lumière
• Durst György: Száz dióból egy Feljegyzéseimből, félúton
• Jancsó Miklós: Thai Binh Capa képei
• Déri Zsolt: Botrány! Gainsbourg
• Schubert Gusztáv: Feslett bimbók Lolita-jelenség
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Játszi középkor Három szín
• Báron György: Asszonyok földje A magzat
• Bérczes László: Átlag Vérvonal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Szeress Mexikóban
• Bori Erzsébet: Cápafióka
• Mockler János: Dermedt szív
• Békés Pál: Hármasfogat
• Tamás Amaryllis: Szabadnapos baba
• Barotányi Zoltán: Sztriptízgyilkos
• Fáber András: Az ügyfél
• Tamás Amaryllis: Az oroszlánkirály
• Bíró Péter: Időzsaru
• Hungler Tímea: Időzített bomba
• Schubert Gusztáv: Karácsonyi lidércnyomás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A múmia visszatér

Kovács Marcell

 

Visszatért a múmia, alighanem itt a nyár. Stephen Sommers nagysikerű filmjének folytatásában sem bíz semmit a véletlenre, a jól bevált spielbergi recept szerint elegyít kalandot, szerelmet, humort és piramisokat.

Ezúttal már családi vállalkozásban zajlik a kincsvadászat. Hűen az Indiana Jones-forgatókönyvhöz a második részben, ha már az elsőből érthetetlen módon kimaradt, bevetésre kerül a bűbáj gyerekszereplő, és ráadásként fekete mókamestert is kapunk, míg a másik oldalt a rettenetes Skorpiókirály és legyőzhetetlen kutyafejű serege erősíti. A cselekmény ezúttal még pergőbb, London és a Szahara között ingáznak hőseink vonaton, hajón, de főleg léghajón, és minden sarkon ellenségbe botlanak, a Nílus szökőárja még csak nem is a legveszedelmesebb közülük. A nagy jövés-menésben a viccesnek szánt alakításokra kevesebb idő jut, ami Rachel Weisz esetében külön öröm, az ember még a manapság elmaradhatatlan mátrixos ugrabugrát is hajlamos megbocsátani neki.

A digitális trükkök éppen két évvel lettek jobbak, de még így is csak egy pofásabb számítógépes játék életszerűségét képesek nyújtani. Az inkább komikus, mint ijesztő Skorpiókirályért és az erősen rajzfilmes hátterekért csak részben kárpótolnak az aljnövényzetből támadó tűfogú szörnymanók és a száguldó emeletes buszon rendezett csetepaté a Múmia zombiforma pribékjeivel.

Na de elég a fanyalgásból. Ha eszembe jut, hogy az izgő-mozgó kisiskolásokból álló baráti társaság milyen lelkesen visszhangozta mellettem a szereplők majd’ minden mondatát, be kell látnom, bármiféle kritikai észrevétel kínos túlbuzgóság a részemről, mert a célközönség előtt A múmia visszatér kitűnőre vizsgázott.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/07 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3383