KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/december
KRÓNIKA
• N. N.: [Illés György 80 éves]

• Turcsányi Sándor: A szabadság fantomjai Lázadó film
• Csejdy András: James Dean, a rebellis Lázadó film
• Bikácsy Gergely: Ellázadók A francia film zendülői
• Dániel Ferenc: Orosz Kronosz Szokurov körei
• Ardai Zoltán: Tengermélyi aszály Quay-kino
• Bakács Tibor Settenkedő: Tekercsek az idő mélyén Tiltott ösvény
• Antal István: Fény Lumière
• Durst György: Száz dióból egy Feljegyzéseimből, félúton
• Jancsó Miklós: Thai Binh Capa képei
• Déri Zsolt: Botrány! Gainsbourg
• Schubert Gusztáv: Feslett bimbók Lolita-jelenség
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Játszi középkor Három szín
• Báron György: Asszonyok földje A magzat
• Bérczes László: Átlag Vérvonal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Szeress Mexikóban
• Bori Erzsébet: Cápafióka
• Mockler János: Dermedt szív
• Békés Pál: Hármasfogat
• Tamás Amaryllis: Szabadnapos baba
• Barotányi Zoltán: Sztriptízgyilkos
• Fáber András: Az ügyfél
• Tamás Amaryllis: Az oroszlánkirály
• Bíró Péter: Időzsaru
• Hungler Tímea: Időzített bomba
• Schubert Gusztáv: Karácsonyi lidércnyomás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ragadozó Los Angelesben

Zsenits Györgyi

 

Az előző Predator hazai felbukkanása óta éppen egy esztendő telt el, s most itt a második film, amelytől megint csak nem leszünk okosabbak. A Ragadozó ezúttal Los Angelesben üti fel busa, túlvilági fejét, és ismét a legszörnyűségesebb mészárlásokkal riogat bennünket, őshüllőből, emberi koponya lágyabb részeiből és ki tudja, az állatvilág mely mutáns egyedeiből „komponálta” meg irtóztató szüleményét a filmíró s a rendező. A teremtmény nemcsak ronda, de felettébb vérengző természetű is, habár őrjöngésében van bizonyos rendszer. Mintha allergiás lenne a fegyvert viselő emberi egyedekre. Nem lehet ugyanis véletlen, hogy ismét olyan szituációban tűnik fel, ahol emberek lődöznek egymásra. Mert Los Angelesben ez idő tájt elszabadul a pokol. Gengszterbandák irtják egymást, a rendőrség meg e maffiákkal igyekszik leszámolni. Egyszóval teljes a káosz, hullanak az emberek, s ekkor jön a titokzatos szörnyeteg, hogy „igazságot” tegyen. Gyilkol, banditákat és zsarukat egyaránt, válogatás nélkül akaszt és darabol fel minden útjába eső Homo Sapienst, vériszapos tetthelyein pedig néha rituális tárgyakat felejt ott, hogy később még kegyetlenebb pusztítással térjen vissza értük. Egyetlen rendőrt hagy meg mutatóba, nyilván azért, hogy legyen, aki becsületes párviadalban őt magát is ízekre szaggatja. Heppiend mégsincs, a néző kénytelen lesz jövőre is beülni a folytatásra, merthogy a rendező természetesen előrelátóan nyitva hagyja a sztorit. A széria-dramaturgia ismeretében annyi máris sejthető; a következő folytatásban egy egész csordára való ocsmány űrlénnyel kell majd megküzdenie a reménybeli főhősnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/08 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4186