KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/december
KRÓNIKA
• N. N.: [Illés György 80 éves]

• Turcsányi Sándor: A szabadság fantomjai Lázadó film
• Csejdy András: James Dean, a rebellis Lázadó film
• Bikácsy Gergely: Ellázadók A francia film zendülői
• Dániel Ferenc: Orosz Kronosz Szokurov körei
• Ardai Zoltán: Tengermélyi aszály Quay-kino
• Bakács Tibor Settenkedő: Tekercsek az idő mélyén Tiltott ösvény
• Antal István: Fény Lumière
• Durst György: Száz dióból egy Feljegyzéseimből, félúton
• Jancsó Miklós: Thai Binh Capa képei
• Déri Zsolt: Botrány! Gainsbourg
• Schubert Gusztáv: Feslett bimbók Lolita-jelenség
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Játszi középkor Három szín
• Báron György: Asszonyok földje A magzat
• Bérczes László: Átlag Vérvonal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Szeress Mexikóban
• Bori Erzsébet: Cápafióka
• Mockler János: Dermedt szív
• Békés Pál: Hármasfogat
• Tamás Amaryllis: Szabadnapos baba
• Barotányi Zoltán: Sztriptízgyilkos
• Fáber András: Az ügyfél
• Tamás Amaryllis: Az oroszlánkirály
• Bíró Péter: Időzsaru
• Hungler Tímea: Időzített bomba
• Schubert Gusztáv: Karácsonyi lidércnyomás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Maradok hűtlen híve

Baló Júlia

 

Most csak egy mondaton múlt. Az egész. A világhírű, mélynövésű karmester csupán annyit kér titkárától és inas-szakácsától: tartsák rajta a szemüket. Rajta, azaz a nála jóval fiatalabb, magasabb, vonzóbb, értelmesebb, szerelmesebb feleségén. Attól tart, hogy esetleg baja esnék e tüneménynek. Ám a jóbarát-alkalmazottak buzgóságukban „bérszemet” vesznek: gyorsjárású, vaksi, de ugyancsak buzgó magándetektívet. Az meg gyűjtöget – téves információkat.

És ettől kezdve minden mindegy: hiába, hogy addig harmonikus, kiegyensúlyozott, „jó párkapcsolatot” élt a karmester és a tünemény. Érzelmi életükbe szinte lehetetlen egy harmadik betörése, hát még szexuális kapcsolatukba: a feleség vágyódó tekintete éget-perzsel valahányszor urára néz. Ennek ellenére: a téves információk téves képzet-rendszert szülnek a karmesterben. Vérbosszúról álmodik. Ez az álom a vásznon megelevenedik. Aztán annak megvalósítása is – ugyanolyan részletességgel. A bosszúálló férj gondosan feltupírozott haja összeborzolódik.

Istenem, milyen jókat lehetne kacagni a vígjátéki szituációkon – noha többnyire nem hatnak a meglepetés erejével. De: az alaphelyzet gellert ad a hangulatnak. Minden bizonnyal az asszonyka elmebeteg. Vagy perverz. Máskülönben aligha lennének házastársak...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/09 53-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5729