KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/december
KRÓNIKA
• N. N.: [Illés György 80 éves]

• Turcsányi Sándor: A szabadság fantomjai Lázadó film
• Csejdy András: James Dean, a rebellis Lázadó film
• Bikácsy Gergely: Ellázadók A francia film zendülői
• Dániel Ferenc: Orosz Kronosz Szokurov körei
• Ardai Zoltán: Tengermélyi aszály Quay-kino
• Bakács Tibor Settenkedő: Tekercsek az idő mélyén Tiltott ösvény
• Antal István: Fény Lumière
• Durst György: Száz dióból egy Feljegyzéseimből, félúton
• Jancsó Miklós: Thai Binh Capa képei
• Déri Zsolt: Botrány! Gainsbourg
• Schubert Gusztáv: Feslett bimbók Lolita-jelenség
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Játszi középkor Három szín
• Báron György: Asszonyok földje A magzat
• Bérczes László: Átlag Vérvonal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Szeress Mexikóban
• Bori Erzsébet: Cápafióka
• Mockler János: Dermedt szív
• Békés Pál: Hármasfogat
• Tamás Amaryllis: Szabadnapos baba
• Barotányi Zoltán: Sztriptízgyilkos
• Fáber András: Az ügyfél
• Tamás Amaryllis: Az oroszlánkirály
• Bíró Péter: Időzsaru
• Hungler Tímea: Időzített bomba
• Schubert Gusztáv: Karácsonyi lidércnyomás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Várlak nálad vacsorára

Kövesdi Rózsa

 

Kell-e a jó színész? De még mennyire! Mert hát mi lenne ebből az átlagosnál is átlagosabb vígjátéki történetből, ha alakjait nem olyan színészek formálnák meg, mint a kétszeres Oscar-díjas Glenda Jackson, akit a magyar közönség a végtelenségig folytatásos Erzsébet királynő című tévésorozatból ismerhet meg, no meg Walter Matthau, aki viszont A kaktusz virága című filmben nyújtott kiváló alakítást Ingrid Bergman partnereként. Az ő lelkes komédiázásuk aztán nem is marad hatástalan.

A Várlak Nálad vacsorára az a fajta film, amelyre joggal ragaszthatjuk – és nem is lebecsülő értelemben – a nálunk előszeretettel osztogatott „kellemesen szórakoztató” címkét. Receptszerű megbízhatósággal adagolt vígjátéki összetevőkből szerkesztett film, biztos hatású, szívderítő szerelmi bonyodalom a poligám férfi és a monogám nő párviadalának témaköréből. Kell hozzá két már nem egészen fiatal ember, egy váratlanul megözvegyült és most donjuani babérokra áhítozó sebész, egy sajtostorta-sütésből élő elvált asszony, aki jövedelmét alkalmi tévé-szereplésekkel egészíti ki, szükséges továbbá egy hős – legjobb – barátja, akinek okos tanácsait nem fogadják meg, végül valamilyen kórház, megfelelően szenilis vezető-főorvossal – és már együtt is van minden, ami a bonyodalmakhoz és konfliktusokhoz szükséges. Erről viszont csak módjával gondoskodik a négy forgatókönyv-író, no meg a rendező, Howard Zieff.

Igazán a színészek érdeme, hogy e sok bába között a gyerek nem veszett el.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6707