KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/december
KRÓNIKA
• N. N.: [Illés György 80 éves]

• Turcsányi Sándor: A szabadság fantomjai Lázadó film
• Csejdy András: James Dean, a rebellis Lázadó film
• Bikácsy Gergely: Ellázadók A francia film zendülői
• Dániel Ferenc: Orosz Kronosz Szokurov körei
• Ardai Zoltán: Tengermélyi aszály Quay-kino
• Bakács Tibor Settenkedő: Tekercsek az idő mélyén Tiltott ösvény
• Antal István: Fény Lumière
• Durst György: Száz dióból egy Feljegyzéseimből, félúton
• Jancsó Miklós: Thai Binh Capa képei
• Déri Zsolt: Botrány! Gainsbourg
• Schubert Gusztáv: Feslett bimbók Lolita-jelenség
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Játszi középkor Három szín
• Báron György: Asszonyok földje A magzat
• Bérczes László: Átlag Vérvonal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Szeress Mexikóban
• Bori Erzsébet: Cápafióka
• Mockler János: Dermedt szív
• Békés Pál: Hármasfogat
• Tamás Amaryllis: Szabadnapos baba
• Barotányi Zoltán: Sztriptízgyilkos
• Fáber András: Az ügyfél
• Tamás Amaryllis: Az oroszlánkirály
• Bíró Péter: Időzsaru
• Hungler Tímea: Időzített bomba
• Schubert Gusztáv: Karácsonyi lidércnyomás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A 34-es gyors

Simándi Júlia

 

Ráérős, aprólékos és várakozást keltő expozíció, amelyet régi jó krimikből ismerünk: egy hálókocsiban különböző utasok gyűlnek össze. Minden bizonnyal történni fog velük valami izgalmas. És valóban. A szerelvény kigyullad. Amit ezután látunk: egy polgári védelmi gyakorlat és egy könnyfakasztó melodráma sajátságos keveréke. A tűzoltók és a vöröskeresztes alakulatok a helyzet magaslatán vannak. Ugyanez nem mondható el a film többi közreműködőjéről, főképp a színészekről, akik kétségbeesetten ágálnak a kínosan hamis helyzetekben, egészen addig, míg a gyakorlatot le nem fújják, azaz, míg véget nem ér a történet. Ekkor megkönnyebbülve hazabuszoznak valamennyien. Azok is, – a rendező elidegenítő szándéka lenne ez? – akik szerepük szerint korábban szörnyűséges halált haltak. Ez új, ilyen még nem volt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6708