KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/december
KRÓNIKA
• N. N.: [Illés György 80 éves]

• Turcsányi Sándor: A szabadság fantomjai Lázadó film
• Csejdy András: James Dean, a rebellis Lázadó film
• Bikácsy Gergely: Ellázadók A francia film zendülői
• Dániel Ferenc: Orosz Kronosz Szokurov körei
• Ardai Zoltán: Tengermélyi aszály Quay-kino
• Bakács Tibor Settenkedő: Tekercsek az idő mélyén Tiltott ösvény
• Antal István: Fény Lumière
• Durst György: Száz dióból egy Feljegyzéseimből, félúton
• Jancsó Miklós: Thai Binh Capa képei
• Déri Zsolt: Botrány! Gainsbourg
• Schubert Gusztáv: Feslett bimbók Lolita-jelenség
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Játszi középkor Három szín
• Báron György: Asszonyok földje A magzat
• Bérczes László: Átlag Vérvonal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Szeress Mexikóban
• Bori Erzsébet: Cápafióka
• Mockler János: Dermedt szív
• Békés Pál: Hármasfogat
• Tamás Amaryllis: Szabadnapos baba
• Barotányi Zoltán: Sztriptízgyilkos
• Fáber András: Az ügyfél
• Tamás Amaryllis: Az oroszlánkirály
• Bíró Péter: Időzsaru
• Hungler Tímea: Időzített bomba
• Schubert Gusztáv: Karácsonyi lidércnyomás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Élned kell!

Barna Márta

Igencsak steril környezetben, zömmel egy erdei gödörben feszült lélektani párbaj folyik apa és fia között. A második világháború utolsó napjaiban a nácizmus eszméivel jócskán beoltott tizenöt éves Wolfgang a frontra készül. Apja nem engedi gyermekét a biztos halálba, éjszaka erőszakkal elhurcolja a közeli erdőbe. Küzdelmük tipikus patthelyzetben oldódik meg. A megtérés ára az apa halála.

A furcsa környezet némileg árt a történet hitelének. Lehetséges, hogy maximum félnapi járóföldre a falutól legalább egy hét elteljen, míg a Hitlerjugend-csapat megtalálja a rejtőzködőket, bár körözési parancsot adtak ki ellenük? Persze a háború végi káoszra sok minden ráfogható. Kétségtelenül zavaró viszont a film meglehetősen iskolás nyelvezete. Didaktikus módszernek tűnt az örökösen fölbukkanó sakktábla a játszma szimbólumaként. A rokonszenvesen szűkszavú jelenetek képi világa erősen túlkomponált. Az arcra, kézre figyelő közelképek szűnni nem akaró sorozata rontja az egyébként is kissé mesterkélt alaphelyzet természetes tónusait.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 40. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7695