KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/január
1895–1995
• Bikácsy Gergely: Lumière vonatán A mozgókép Pacific Szimfóniái
• Peternák Miklós: A következő száz év Filmutópia
HISTÓRIA
• N. N.: A tizenötezredik pillanat Minden kép kordokumentum?
• Bori Erzsébet: Itt lapátol a kommunista párt! Privát Németország
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Pelikán ladikján Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Sneé Péter: Honi kihívások Beszélgetés Gárdos Péterrel
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Schubert Gusztáv: A vérnősző angyal Született gyilkosok
• Könczöl Csaba: Játék és szimuláció Ölj számítógépen!
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Ha Bolyai, akkor nem-euklideszi Frivol múzsa
• Váradi Júlia: A Meseautó esélye Beszélgetés Király Jenővel
• Kovács András Bálint: A Meseautó esélye Beszélgetés Király Jenővel
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az elfeledett nevetés Pordenone
RETROSPEKTÍV
• Bori Erzsébet: Élet a dobozban Film-múzeum
• Antal István: A szem és a fül Lengyel avantgárd
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Bronxi mese
• Bori Erzsébet: Kétségek között
• Bíró Péter: A specialista
• Mockler János: Egy lány miatt
• Schubert Gusztáv: Veszélyes vizeken

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A birsalma illata

Harmat György

Jugoszláviában, a második világháború idején az emberek többsége törvényszerűen vált, legalábbis érzelmi-ellenállóvá. A birsalma illata azt a tételt igazolja, hogy többféle út vezet az ellenálláshoz. Az apa, az ősi muzulmán erkölcs képviselője, akinek kezet csókolnak fiai; Musztafa fia, aki szórja a pénzt és orgiákat rendez náci barátaival; Ibrahim fia, a zsidó lányt rejtegető, tisztességes értelmiségi, bármennyire is különböző jellemű figurák, végül is fellázadnak a németek ellen. A filmet záró, szinte egy Shakespeare-tragédia befejezését parodizáló halálsorozat azonban eltúlzott, mértéket vesztett. A főszereplők hősi halottá magasztosulását nem éljük át igazán: a keleties egzotikum, a szép fényképezés ellenére sem eléggé erőteljesen eredeti alkotás a film.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/11 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5684