KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/január
1895–1995
• Bikácsy Gergely: Lumière vonatán A mozgókép Pacific Szimfóniái
• Peternák Miklós: A következő száz év Filmutópia
HISTÓRIA
• N. N.: A tizenötezredik pillanat Minden kép kordokumentum?
• Bori Erzsébet: Itt lapátol a kommunista párt! Privát Németország
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Pelikán ladikján Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Sneé Péter: Honi kihívások Beszélgetés Gárdos Péterrel
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Schubert Gusztáv: A vérnősző angyal Született gyilkosok
• Könczöl Csaba: Játék és szimuláció Ölj számítógépen!
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Ha Bolyai, akkor nem-euklideszi Frivol múzsa
• Váradi Júlia: A Meseautó esélye Beszélgetés Király Jenővel
• Kovács András Bálint: A Meseautó esélye Beszélgetés Király Jenővel
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az elfeledett nevetés Pordenone
RETROSPEKTÍV
• Bori Erzsébet: Élet a dobozban Film-múzeum
• Antal István: A szem és a fül Lengyel avantgárd
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Bronxi mese
• Bori Erzsébet: Kétségek között
• Bíró Péter: A specialista
• Mockler János: Egy lány miatt
• Schubert Gusztáv: Veszélyes vizeken

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A repülő madár árnyéka

Loránd Gábor

 

Egy nehéz időket megélt veterán elvtárs és felesége erős rosszallással összenéz, mert ugyan nem trágár, de kissé „csúnya” szót hall.

Lássuk az előzményeket. Jana, ifjú leány (ami szó kiejtője) barátjával motorozott, buktak, a fiú meghalt. A lány eljön a szülőkhöz, és az anya unszolására néhány hetet náluk tölt, együtt felejteni. Lassan beilleszkedik a családba, a hangulat is javulni kezd. Az apával azonban Jana sehogy sem tud jó viszonyt kialakítani. Erről ők ketten tehetnek a legkevésbé, sokkal inkább a rendező, aki abból indult ki, hogy ahol nemzedékek vannak, ott bizonyára nemzedéki ellentétek is. Épp ezért a papa kezdettől utálja a lányt. (Ez csak logikus, hiszen ő volt kedvenc fia utolsó szerelme.) Ennek jegyében goromba, undok és bizalmatlan. Hogy teljes legyen a kép, Jana sem viselkedik normálisan (tegyük hozzá, ezt egyikőjüknél sem fájdalmuk indokolja); néha sír, de főleg vihog – hála a túladagolt szinkronnak, hangosabban is a kelleténél –, ha pedig nem teszi mindezt, úgy az a bűne, hogy farmert visel és mond egy „csúnyát”. Ekképp tombol a nemzedéki ellentét, amely még akkor is kiagyalt, ha figyelembe vesszük, hogy veteránunk kisvárosi, Jana pedig „modern” prágai. Sajnálatos, és úgy vélem indokolatlan a „régiek” ilyen ábrázolása, mint ahogy az sem biztos, hogy a fiatalok is csak annyit tudnak saját vágyaikról, hogy „megfoghatatlanok, mint a repülő madár árnyéka”. (Ők mondták.) A kérdés legalábbis bonyolultabb.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/04 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7915