KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/január
1895–1995
• Bikácsy Gergely: Lumière vonatán A mozgókép Pacific Szimfóniái
• Peternák Miklós: A következő száz év Filmutópia
HISTÓRIA
• N. N.: A tizenötezredik pillanat Minden kép kordokumentum?
• Bori Erzsébet: Itt lapátol a kommunista párt! Privát Németország
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Pelikán ladikján Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Sneé Péter: Honi kihívások Beszélgetés Gárdos Péterrel
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Schubert Gusztáv: A vérnősző angyal Született gyilkosok
• Könczöl Csaba: Játék és szimuláció Ölj számítógépen!
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Ha Bolyai, akkor nem-euklideszi Frivol múzsa
• Váradi Júlia: A Meseautó esélye Beszélgetés Király Jenővel
• Kovács András Bálint: A Meseautó esélye Beszélgetés Király Jenővel
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az elfeledett nevetés Pordenone
RETROSPEKTÍV
• Bori Erzsébet: Élet a dobozban Film-múzeum
• Antal István: A szem és a fül Lengyel avantgárd
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Bronxi mese
• Bori Erzsébet: Kétségek között
• Bíró Péter: A specialista
• Mockler János: Egy lány miatt
• Schubert Gusztáv: Veszélyes vizeken

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Airport

Pápai Zsolt

Airport – amerikai, 1969. Rendezte: George Seaton. Szereplők: Burt Lancaster, Jean Seberg, Dean Martin. Forgalmazó: Budapest Film. 128 perc.

 

Az 1960-as, 1970-es évek fordulója olyan korszakként él a köztudatban, mint amelyik forradalmi filmek sorát szülte Hollywoodban, témafelvetésüket és stílusukat illetően egyaránt formabontó darabokat. Valóban készültek ilyen filmek, de a sikeresebbek inkább hagyományos építkezésűek voltak. Olyanok, mint például az 1970-es évben – Amerikában – a Love Story után a második legnagyobb bevételt fiadzó Airport.

Az Airport filmtörténeti pozíciója imponáló. A sztori sok kicsi privát tragédia és egy nagy közösségi kataklizma együtteséből áll össze, és ezzel A Poseidon katasztrófát, a Földrengést, a Pokoli toronyt – a hetvenes évek katasztrófafilm-szériáját – előlegezi meg. A vitathatatlan filmtörténeti érdemein túl azonban az Airport meglehetőst ódivatúnak tetszik. A régi Hollywood stílusában a régi Hollywood nézőjének készült, amit az is mutat, hogy a steril képi világot csupán néhány alibiből odavetett osztott képmező frissíti, továbbá az, hogy az egyetlen igazán fiatal szereplő – a megesett stewardesst hozó, csodás Jacqueline Bisset – igencsak kilóg a csupa középkorú vagy kivénhedt figurából álló csapatból. George Seaton rendező a középosztály életrevalóságát ünnepli a csinos kiskosztümökkel, a télen is napbarnította arcokkal, a tökéletesen belőtt sérókkal és a megszenvedett happyendekkel – filmje mégsem ellenszenvet, netán érdektelenséget szül a nézőben.

Különös, de az Airport ma is székhez szegez, miközben már elkészültekor is avult volt: a szexualitás témáján kívül lényegében semmi nincs benne, ami a harmincas–negyv enes évekbeli hollywoodi produkciókban ne lett volna meg. Persze lehet úgy is tekinteni a dolgot, hogy az Airportnak és a hasonló filmeknek missziójuk volt: a formálódó új Hollywoodnak a régivel való folytonosságát szavatolták.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9462