KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/január
1895–1995
• Bikácsy Gergely: Lumière vonatán A mozgókép Pacific Szimfóniái
• Peternák Miklós: A következő száz év Filmutópia
HISTÓRIA
• N. N.: A tizenötezredik pillanat Minden kép kordokumentum?
• Bori Erzsébet: Itt lapátol a kommunista párt! Privát Németország
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Pelikán ladikján Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Sneé Péter: Honi kihívások Beszélgetés Gárdos Péterrel
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Schubert Gusztáv: A vérnősző angyal Született gyilkosok
• Könczöl Csaba: Játék és szimuláció Ölj számítógépen!
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Ha Bolyai, akkor nem-euklideszi Frivol múzsa
• Váradi Júlia: A Meseautó esélye Beszélgetés Király Jenővel
• Kovács András Bálint: A Meseautó esélye Beszélgetés Király Jenővel
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az elfeledett nevetés Pordenone
RETROSPEKTÍV
• Bori Erzsébet: Élet a dobozban Film-múzeum
• Antal István: A szem és a fül Lengyel avantgárd
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Bronxi mese
• Bori Erzsébet: Kétségek között
• Bíró Péter: A specialista
• Mockler János: Egy lány miatt
• Schubert Gusztáv: Veszélyes vizeken

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Ördöggerinc

Kovács Marcell

El espinazo del diablo – spanyol-mexikói, 2001. Rendezte: Guillermo del Toro. Szereplők: Eduardo Noriega, Marisa Paredes, Federico Luppi, Fernando Tielve. Forgalmazó: Cinetel. 103 perc.

 

A 2001-ben készült, nálunk kevéssé ismert Ördöggerinc mintha az előzménye lenne Guillermo del Toro eddigi legnagyobb sikerének, A faun labirintusának. Szintén Spanyolországban játszódik, de még a polgárháború alatt, és a témája ugyanúgy a romlatlan, de sebezhető gyermeki lélek helytállása a nehéz időkben. A realista közegbe ágyazott történetben természetesen fontos szerephez jut a fantasztikum, a gyermekek számára nyitott másik valóság, ahonnan az életüket fenyegető veszélyekkel szemben a segítség érkezik. Ám az Ördöggerincben a fantasy még kevésbé cifra és burjánzó. Egyszerű, de hatásos kísértettörténetet látunk, Mario Bavát idéző, csodásan hamis színekben egy halott kisfiú igazságot szolgáltató szelleméről. A film remekül példázza, hogy miért nem szerencsés del Toro munkásságában a saját történetet elmesélő, személyes alkotások nyilvánvalónak tűnő elhatárolása a megrendelésre forgatott, hollywoodi képregény-feldolgozásoktól – amelyek forgatókönyvét mellesleg mindig a rendező írja. Ugyanaz az érzékenység érhető tetten del Toro minden munkájában: a Hellboy éppúgy a figuráknak szentelt szerető figyelem révén bűvöli el a nézőt, mint az Ördöggerinc, és fordítva, az Ördöggerinc is annak a hatásos képekbe sűrített karakterábrázolásnak az erejére épít, amit del Toro még gyerekfejjel a képregényekből szívott magába.

Extrák: Félórás werkfilm, néhány kimaradt jelenet és a del Toro rajzolta storyboard a végeredmény tükrében – megfelelő körítés a kiváló minőségben tálalt filmhez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9529