KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Nem beszélek zöldségeket

Kolozsi László

La tête en friche – francia, 2010. Rendezte: Jean Becker. Írta: Marie-Sabine Roger regényéből Jean Becker. Kép: Arthur Cloquet. Zene: Laurent Voulzy. Szereplők: Gérard Depardieu (Germain Chazes), Gisèle Casadesus (Margueritte), Rea Mauranen (Francine), Patrick Bouchitey (Landremont). Gyártó: Canal+ / ICE3. Forgalmazó: Mokép. Feliratos. 82 perc.

Polcz Alaine mesélte, hogy Kisoroszi határában, közel a kempinghez, élt egy lakókocsiban egy nagyon kedves férfi. Akin tudott segített, kocsija mögött kis veteményes húzódott, nem volt terhére senkinek. A pszichológusnő megkedvelte, és tanítgatta, könyveket vitt neki, és a férfi egyre lelkesebb olvasó lett, mígnem kocsmai cimborái legnagyobb meglepetésére egyszer csak Kafkát idézett. Mintha e férfi történetét vitte volna filmre a Lápvidék gyermekei című filmről ismert Jean Becker. Akárcsak a multik és a városiasodás ellen szót emelő korábbi dolgozat, ez az alkotás is igen csendes, távol áll tőle minden nagyképűség, minden pökhendiség.

Becker a francia vidék csendjének elkötelezettje: e filmje is olyan, mint egy terebélyes fa, jó szemlélni, jó árnyékában meghúzni magunkat, míg közben zuhog a 3D-s filmek kíméletlen kénes esője. A filmben a színészek is, a legnagyobbak is, csöndesen, visszafogottan, minden szokásos manírjuk nélkül játszanak. Az idős hölgy, aki egy padon ücsörögve olvas, és beleakad a behemót, galamblelkű férfiba, a Maigret-filmekből ismerős: Gisèle Casadesus. A kertésznadrágos Germain, aki anyja házának kertjében tengődik, Gérard Depardieu.

Csak a sok suta visszaemlékezős epizódért kár, a megelevenedő olvasmányok képeiért. Ha ezek nem lennének, nyugodtabb szívvel jelenthetnénk ki, a világ nincs elveszve, ha születnek és születhetnek ilyen filmek. És az abba vetett remény, hogy a vidék meg fogja őrizni azt, amiért élni érdemes, nem alaptalan, és előbb vagy utóbb a gőgös városokból mindenki odavágyik majd. Az ilyen filmek miatt is…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10562