KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Torrente 4. – Halálos válság

Varga Zoltán

Torrente 4 – spanyol, 2011. Rendezte: Santiago Segura. Szereplők: Santiago Segura, Carlos Areces, Goyo Jiménez. Forgalmazó: Budapest Film. 93 perc.

Ha óhatatlanul túloz is egy elragadtatott méltatás, miszerint a spanyol kultúra két örökérvényű alakot adott az emberiségnek, s Don Quijote mellett Torrente a másik, az mégis tagadhatatlan, hogy a hihetetlenül degenerált exrendőr karakterét nemcsak spanyolhonban övezi masszív kultusz, de szerte a világon, ahol fogékonyak a fekete – és jobbára módfelett tapló – humorral bélelt komédiára. Torrente gyakorlatilag a politikai korrektség szemében véteknek számító összes tulajdonság sűrítménye, a sovinizmustól kezdve szexista („Ezek a nők: nem elég, hogy kurvák, még fizetni is kell nekik”) és rasszista („Egy dzsungellakó költözött a Fehér Házba, de nem takarítóként”) megnyilvánulásaiig – a figurát azonban éppen mérhetetlen elrajzoltsága miatt nem lehet kárhoztatni. Az 1998-as, egy detonáció erejével felérő debütálás óta az író–rendező–főszereplő Santiago Segura immár negyedik alkalommal bújik kabalafigurája zsíros bőrébe, aki ezúttal is megpróbál a lehető legtöbb pénzt megkaparintva kikerülni a bűnügyi bonyodalmakból, s ez a játszma a gazdasági (v)álság örvényeiben fuldokló Európa keserű karikatúráját nyújtó jelenetek tanúsága szerint minden korábbinál nagyobb téttel bír. Noha egyik Torrente-folytatás ereje sem vetekszik az alapfilmével, jól működő akcióvígjátékok: a harmadik és a negyedik rész – a luxusközegbe helyezett, kevésbé sikerült második tétellel ellentétben – abba az izzadságszagú, koszos és lecsúszott miliőbe kalauzol, ahová Torrente s az őt körülvevő válogatott lúzerek és borzasztó családtagok igazán passzolnak, miközben Segura egyre nagyobb teret ad konkrét filmek paródiájának is (jelen esetben A nagy szökés-típusú filmeken élcelődik).

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/12 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10899