KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Fesztivál

A kivégzés

Újrajátszott traumák

Baski Sándor

Szőcs Petra rövidfilmje méltán került be a cannes-i versenyprogramba.


Régi, megfellebbezhetetlen filmigazság, hogy a sorsfordító történelmi eseményeket alulnézetből lehet a leghitelesebben bemutatni, a választható perspektívák közül pedig messze a gyermeki a legizgalmasabb. Ezt tanúsítják a kelet-európai rendszerváltásokat feldolgozó olyan filmek is, mint a magyar Moszkva tér, a bolgár Viktoria vagy a Ceauşescu-éra végnapjairól egy kamaszlány szemszögéből tudósító román Hogyan éltem túl a világvégét. Leginkább utóbbival rokonítható a kolozsvári születésű Szőcs Petra cannes-i versenyprogramba is beválogatott rövidfilmje, A kivégzés, amely hasonlóan frappánsan, a gyermeki psziché prizmáján átszűrve vonja közös nevezőre a személyest az ismert történelmi eseményekkel. Az alaphangot a film felütése azonnal megadja: Orsi, a hófehér hajú kislány a Ceauşescu-házaspár tévében látott kivégzéséről mesél meghökkentő lelkesedéssel, majd később öccsével újra is játsszák az ikonikus jelenetsort, a maguk szórakoztatására. Miközben körülöttük atomjaira hull a rendszer, saját, biztonságos mikrovilágukat is a szétesés fenyegeti, állandóan veszekedő szüleik ugyanis válni készülnek. Életkorából adódóan Orsi a politikai változásokból épp oly keveset tud feldolgozni, mint az otthoniakból, a történelmi és a családi trauma által kiváltott félelmek és szorongások azonban elválaszthatatlanul, egymást erősítve kapcsolódnak össze a tudatában. Mindezt Szőcs nem a dialógok segítségével nyomatékosítja – még a szülők konfliktusáról is csak elejtett szavakból értesülünk –, helyette az arcokat és a képeket mesélteti. Méltatható az improvizációt ösztönző színészvezetés vagy az elbeszélés példás tömörsége is, de A kivégzés elsősorban azért érdemel figyelmet, mert annyira filmszerű, amennyire csak lehetséges.


A KIVÉGZÉS – magyar, 2014. Rendezte: Szőcs Petra. Írta: Nagy V. Gergő és Szőcs Petra. Kép: Csepeli Eszter. Zene: Szőcs Márton. Vágó: Dunai László, Szalai Dániel. Szereplők: Moldován Katalin (Orsi), Fosztó Tamás (Örsi), Dancsuly András (Tata), Dimány Áron (Apa), Péter Hilda (Anya). Gyártó: Merkelfilm / Katapultfilm. 14 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 52-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11720