KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Gyilkos iroda

Pápai Zsolt

Not Safe for Work – amerikai, 2014. Rendezte: Joe Johnston. Szereplők: Max Minghella, JJ Feild, Eloise Mumford. Forgalmazó: Universal. 72 perc.

A hazai dvd-kiadást titokzatos irányelvek szervezik: kortárs klasszikusok tömege marad ki a mozikból, illetve a dvd- és BluRay-piacról egyaránt, miközben másod- és harmadrangú produkciók sora kap bebocsáttatást. A Gyilkos iroda például ilyen film, fogyasztható, de fals thriller, amely nincs ugyan híján néhány izgalmasabb pillanatnak, végeredményben azonban éppen a feszültségkeltés frontján vall kudarcot, elsősorban azért, mert Joe Johnston rendező (Jumanji, Jurassic Park III, Amerika Kapitány) az információadagolásban elemi hibákat vét. Az expozícióban idegesen kapkod, mintha maga is elveszett volna a különböző nevek és ügyiratszámok szövevényében, a kifejtés során viszont lomha: vagy kiszámítható fordulatokkal operál, vagy pedig olyanokkal, amelyek alig következnek az előzményekből. A direktor a kíméletlen gyilkológéppel szűk helyre összezárt antagonista jól ismert meséjét mondja fel: a mészárlás terepe ezúttal egy irodaház-labirintus, ahol a gyógyszeripari lobbi leleplezésén éjszakai műszakban dolgozik néhány lézengő ügyvéd. A produkció extra tehertétele, hogy a főszereplővel nem könnyű azonosulni, az viszont a javára írandó, hogy a fehérgallérosok – akik közé az ügyvédek is beletartoznak – gusztustalanságai kendőzetlenül kerülnek bemutatásra.

Extrák: semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11744