KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy becsületbeli ügy

Turcsányi Sándor

 

Tiltakozom!

Bőrharisnya és bőrfejűek után a bőrösök egy újabb csoportja igyekszik szolidan belekavarni unalmas hétköznapjaink megszokásába: nyakunkon a bőrnyakúak. Magyarán a gyalogos tengerészek, a tengerészgyalogosok. Régi sikereik színhelyére térnek vissza, újra Kubában látjuk őket. Mielőtt bárki is izgalomba jönne, most egy másik disznóságról van szó.

 

Tiltakozom!

Mi, reszkető kezű, titkon zacskóból kiflit csipegető, idős nénikék, ím megint összejöhetünk, s kedvünkre kíváncsiskodhatunk. Hogy is volt az, amikor a nyakára tette a kezét, s ily módon akadályozta lélegzetvételét? Elhagyott nagymamák, most nem a Markó utcai tárgyalóteremben találkozunk, hanem a moziban.

 

Tiltakozom!

Bírósági filmek – mint a jelen dolgozat is – leggyakoribb fordulata. Az ügyész, az ügyvéd kiáltja minduntalan: olyan tettenérő ipiapacs. Ám mit tehet a néző? Ha ő protestál, hírhedett vérbíráknál százszorta zordabb jegyszedő nénikkel találja szemben magát. Így számára csak a polgári engedetlenség már bevett moziformái maradnak: dupla adag rágógumit ragaszt a szék karfájának alsó lapjára, avagy dühében lenyeli a szotyolahéjat (kontra-éhségsztrájk).

Röviden tehát, a parodisztikus Tom Cruise (minden amerikai férfisztár karikatúrája: figyeljék a száját!), a szellemes Demi Moore (különös tekintettel a tarkójára bukó buja tincsre) és az unalmas Jack Nicholson kalandjai a tárgyalóteremben.

Világ nagymamái, maradjatok a Markó utcában!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1196