KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Énekelj!

Sándor Anna

Sing! – amerikai, 2016. Rendezte és írta: Garth Jennings. Zene: Joby Talbot. Gyártó: Illumination Entertainment / Universal Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 108 perc.

 

Az énekverseny kortalan műfaj, erről már ókori mítoszok is tanúskodnak. Az American Idol és az X-faktor licenszével pedig a 2000-es évek elején újult erővel robbantak az életünkbe a tévéshow-k sztárcsináló körítésével. Természetesen Hollywood is lecsapott: készült nagy sikerű tévésorozat (Glee, 2009-2015), és számtalan élőszereplős film – meglepő módon az animációra egészen mostanáig kellett várni, bár a végeredményt elnézve ráért volna még.

Az Énekelj! ugyanis az egyébként is elhasznált témát a lehető legolcsóbban akarja megúszni, és arcpirító gátlástalansággal keveri ki a legsablonosabb álomgyári „higgy magadban” és „teljesítsd be az álmod” koktélt. A történet szerint a koalamackó, hogy mentse színházát a csődtől, énekversenyt hirdet, amire lelkesen jelentkezik is mindenféle lábas és lábatlan jószág. A jelöltek kiválasztása után pedig el is indul a tévéből ismert felkészülés, és a versenyzők háttérsztorijának kibontása. Nem nagy titok, hogy a végén persze mindenki győztessé válhat. Nincsen ebben semmi új ötlet, a fordulatok laposak, a látványvilág unalmas, minden karaktert láttunk már – ráadásul a film esetlenül rasszista (lásd: a gengszteréletből kitörni vágyó fekete gorillát, vagy a latinos nevű Rosita malacot a megszámlálhatatlanul sok gyerekével). Mindez pedig arról árulkodik, hogy a Galaxis útikalauz stopposoknak (2005) feldolgozását is jegyző Garth Jennings még annyira sem erőltette meg magát, mint tíz éve. A filmet csak a jól ismert popslágerek dobják fel valamelyest – szerencsére a hazai forgalmazó nem vesződött a magyarításukkal. Pedig a fabulának, mint műfajnak komoly létjogosultsága van, több ezer éve mesélünk tanulságokkal szolgáló állatmeséket. Az Énekelj! viszont csak arra példa, hogy a Universal meg van győződve róla: karácsonykor bármilyen futószalagon gyártott tömegterméket le lehet nyomni a gyerekek torkán.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13083