KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Anakonda

Tamás Amaryllis

 

Belzebub, Béliál, Lucifer „ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el” a film főszereplője, a tizenhat méteres anaconda, az alvilági gonosz jelképe, bibliai szinonimája. A nagy sárkány, ama régi kígyó, „a ki neveztetik ördögnek és Sátánnak” a Jelenések Könyvében és ábrázoltatik szent borzadállyal a jelenések filmjében.

Az észrevétlen közelítő halál megtestesülése aképp tekeredik itt lakóhajóra, árbocra, áldozatra, ahogy a mondabéli Szesa kígyó a hinduk világoszlopára, a Mandara-hegyre.

Az egzotikusan szép dokumentumfílm-rendezőnő (Jennifer Lopez) stábjával titokzatos indián törzset kutató céllal száll amazonasi hajóra. A hozzájuk kéretlenül csatlakozó Paul Sarone (Jon Voight) Nicholson shiningos mosolyát felülvigyorogva csalja csapdába a stábot. Alantas-kényszeres démoni erő hajtja, hogy szembeszálljon s legyűrje a legendás óriást. Végül az antihősök (kígyó, kígyóvadász) ellenfele a Nő lesz. A törékeny dokumentum-filmrendező akár egy energikus Wagner-látomás (női Siegfried) gyűri le és kerekedik fölébe a sötétség hatalmának.

Felkeltheti-e a szellem étvágyát a mutatós látványsivatag? Gyerek kortársainknak ki vagy mi segít tartalommal megtölteni az ősi legendák zanzásított változatát?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1572