KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

David Lynch

Veszett a világ (Wild at Heart)

Koltai Ágnes

 

Wild at Heart – sokértelmű, nehezen lefordítható cím; Vadszívű, Vadul a szív, Szívében durva. Mind-mind lehetséges címe egy furcsa amerikai regénynek és filmnek. A regényt a nálunk teljesen ismeretten Barry Giftord írta, a filmet az Elefántember és a Kék bársony bizarrságokra éhes alkotója, David Lynch rendezte. Kettejük találkozása talán szükségszerű. Bár homlokegyenest más világban nőttek fel, élményeik, iskoláik és művészi tapasztalataik különbözőek, mégis ugyanannak az Amerikának gyermekei. Gifford mögött komoly irodalmi munkásság, Lynch mögött pedig gazdag művészi próbálkozás áll. Mindketten tobzódnak a kifejezés! formákban (Gifford nemcsak regényeket, novellákat és verseket ír, hanem tanulmányokat is; Lynch nem csupán rendez, dalszövegeket is ír, de igazából a festészet érdekli). Mindketten a művészi szabályok felrúgásával és a komolytalan komolykodással verték fel a posztmodern utáni világ halálos csendjét.

Gifford–Lynch többszólamú címével nem angol nyelvterületen úgy tetszik nehezen birkóznak meg. A tavalyi Cannes-i nagy díjas filmnek a franciák az egyszerűség kedvéért a két főszereplő neve után a Sailor és Lula címet adták, nálunk pedig a meglehetősen döccenős, a regény és a film atmoszférájához alig kapcsolódó Veszett a világ címen forgalmazzák a filmet, s jelentetik meg a regényt. Márpedig a Wild at Heart a vadság, s nem a veszettség regénye, filmje. Méghozzá különös regénye és filmje. Olvastán és láttán szeretjük vagy netán elvetjük, egy biztos: eredetiségét aligha vitathatjuk.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/05 14. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4110