KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Szőts István

Ember a havasokból

N. N.

 

A Vitéz János Tanítóképző Főiskola, a Filmvilág, a Budapest Film, a Magyar Filmintézet és a Magyar Filmklubok Szövetsége 1989. szeptember 8–9-én Esztergomban, a főiskolán a Filmfőigazgatóság, a Filmgyár, a játékfilmstúdiók támogatásával az ez évben induló filmterjesztési képzés tanárainak és diákjainak részvételével Szőts István szemináriumot rendezett. A rendezvényen levetítették a Velencei Filmfesztiválon díjat nyert, immáron klasszikusnak számító Emberek a havason (1942) és az évtizedekre betiltott Ének a búzamezőkről (1948) című alkotásait, valamint a Kádár Kata (1943), a Kövek, várak, emberek (1955) és a Melyiket a kilenc közül? (1957) című rövidfilmjeit, az Ausztriában készített művei közül a Hallstatti balladát (1960), s két portréfilmjét: Gustav Klimt (1970), Egon Schiele (1972). A vetítésekhez kapcsolódva Nemeskürty István, Pintér Judit, Zalán Vince és Szemadám György tartott előadást Szőts Istvánról. A Magyar Filmintézet ez alkalomra reprint kiadásban jelentette meg Szőts 1945 tavaszán írt, európai látókörű könyvét: Röpirat a magyar filmművészet ügyében. A szeminárium másnapján élénk, filmművészetünk aktuális kérdéseit is érintő vita zajlott Szőts röpirata –40 év mérlegén, 40 év– Szőts röpiratának mérlegén címmel. Az esztergomi szeminárium nemcsak „iskolakezdet” volt a jövő filmesei számára, de egyúttal a sokáig elhallgatott, negligált Szőts István visszatérését is jelentette a magyar filméletbe.

Szőts István – aki az utóbbi években egyre több időt tölt Magyarországon, s akinek a közelmúltban, Budapesten jelent meg gróf Batthyány Lajos miniszterelnök mártíriumáról írt forgatókönyve (s megjelenés előtt áll új könyve: Az aradi tizenhárom) –, személyesen is jelen volt Esztergomban. A szeminárium mindkét napján tartott előadásokat: életútjáról, megvalósult és megvalósulatlan filmterveiről, rendezői ars poeticájáról Az alábbiakban (és a következő, januári számunkban) ezekből az előadásokból adunk közre részleteket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/12 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5525