KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vabank

Greskovits Béla

 

Va banque (ejtsd: vabank), e francia kifejezés annyit tesz: az egész bankért játszott szerencsejáték. Jó cím. Ebben az 1930-as években, Lengyelországban zajló kedélyes krimiben tényleg bank – egy valódi hitelintézet – kirámolására megy ki a játék, és szerencse is jócskán kell hozzá. Hiszen Kramer, az alvilágból felkapaszkodott bankár, „alulnézetből” is szakértője a bankügyeknek, mondhatni hivatalból ismernie kell a biztonsági berendezések támadható pontjait.

Va banque játszik hát a Kramer-bank kirablását tervező, frissen szabadult éltes vagány. Számára becsületbeli (bűn) ügy ez. Stílszerűen kíván leckét adni a bankárnak, egykori bűntársának, aki őt magát hűvösre, legjobb barátját pedig hidegre tetette. A mackós kasszafúró-doyenen kívül egy kiérdemesült nyugdíjas betörő és két tiszta tekintetű gengszter-növendék is szorgoskodik a „hóhér akasztásán”. Előbbit a hivatásszeretet hajtja, utóbbiakat pedig a tudásszomj s az érlelődő bizalom az első szárny – akarom mondani – álkulcs-próbálgatásaikat vigyázó vének szakértelme iránt. Mulatságos kompánia. Bolondoznak, ugratják egymást, békebeli jófélék. Minden békebeli. És bár olykor a történések tempója is andalítóan az, nézhető ez a derűs, üres szamárság. Megérdemli, hogy aránylag szellemes csattanóját ígéretes hallgatással reklámozzam.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/01 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6549