KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Csak harmadát láttuk

Mise Macedóniában

Csala Károly

 

Nem a mi hibánk, hogy csak harmadát láttuk a Mise Macedóniában című bolgár filmnek. A háromrészes műnek ugyanis csupán az első részét vette meg az illetékes magyar filmvásárló bizottság, s ezt forgalmazzák most a mozikban, szót se ejtve arról, hogy valójában csak részfilmet mutatnak.

Ennek az egy résznek magában, természetesen, se füle, se farka. Kritikát nem lehet írni róla. Még a címe sem érthető. (Gyanítom, hogy akkor sem volna érthető, ha végignéznénk a teljes filmet. Az eredeti, biblikus cím – Mera szpored mera – amivel szemlátomást nem birkóztak meg a fordítók, szó szerint: „mértéket mérték szerint”, magyarán ugyanannyit tesz, mint „szemet szemért, fogat fogért”. A magyar filmcím viszont Szvoboda Bâcsvarova regényére utalna, amelynek alapján a filmet forgatták, félresiklatva az „Illés-napi liturgiá”-t, ami képletes, hiszen nem vallásos szertartásra, hanem az 1903. augusztus 2-án kirobbant törökellenes makedón felkelés szervezésére vonatkozik.)

De azért ebből az egy részből is kiderül, hogy nem szokványos történelmi tablóról van szó, hanem komoly, művészi erényekben bővelkedő filmalkotásról. Rendezője, Georgi Djulgerov ma Bulgáriában talán a legvitathatatlanabb tekintélynek örvendő filmkészítő a szakmában. (Tehát nem kasszasiker s nem is hivatalos elismerés támogatja tekintélyét, hanem „csupán” művészi tehetsége.) A makedónkérdés pedig, amiről filmje szól, egyike Európa legérdekesebb, máig ható, történelmi problémáinak.

Méltatlan eljárásnak esik így áldozatul egy figyelemre mindenképpen méltó művészfilm. Nem mehetünk el szó nélkül az eset mellett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6675