KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Várlak nálad vacsorára

Kövesdi Rózsa

 

Kell-e a jó színész? De még mennyire! Mert hát mi lenne ebből az átlagosnál is átlagosabb vígjátéki történetből, ha alakjait nem olyan színészek formálnák meg, mint a kétszeres Oscar-díjas Glenda Jackson, akit a magyar közönség a végtelenségig folytatásos Erzsébet királynő című tévésorozatból ismerhet meg, no meg Walter Matthau, aki viszont A kaktusz virága című filmben nyújtott kiváló alakítást Ingrid Bergman partnereként. Az ő lelkes komédiázásuk aztán nem is marad hatástalan.

A Várlak Nálad vacsorára az a fajta film, amelyre joggal ragaszthatjuk – és nem is lebecsülő értelemben – a nálunk előszeretettel osztogatott „kellemesen szórakoztató” címkét. Receptszerű megbízhatósággal adagolt vígjátéki összetevőkből szerkesztett film, biztos hatású, szívderítő szerelmi bonyodalom a poligám férfi és a monogám nő párviadalának témaköréből. Kell hozzá két már nem egészen fiatal ember, egy váratlanul megözvegyült és most donjuani babérokra áhítozó sebész, egy sajtostorta-sütésből élő elvált asszony, aki jövedelmét alkalmi tévé-szereplésekkel egészíti ki, szükséges továbbá egy hős – legjobb – barátja, akinek okos tanácsait nem fogadják meg, végül valamilyen kórház, megfelelően szenilis vezető-főorvossal – és már együtt is van minden, ami a bonyodalmakhoz és konfliktusokhoz szükséges. Erről viszont csak módjával gondoskodik a négy forgatókönyv-író, no meg a rendező, Howard Zieff.

Igazán a színészek érdeme, hogy e sok bába között a gyerek nem veszett el.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6707