KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az Acélváros titka

Loránd Gábor

Ifjúsági kalandfilm, Verne-stílusú romantikus „sci-fi” és kisgyermekeknek szóló történelmi mese hibridjét láthatjuk a moziban. A jó szándékhoz ezúttal sem fér kétség, de mint annyi más esetben, ez itt is kevés. Két képzelt város áll szemben egymással. Fortunában virágzik a tudomány, az emberek makulátlan eleganciával öltözködnek, és mosoly ragyog az arcukon. Az Acélváros világuralomra törő félelmetes rendőrállam, őrült diktátora csodafegyverrel tör Fortuna megsemmisítésére. (Meg is magyarázza, miért: mert ott szökőkutak vannak és jólét.) A folyó egyik partján pompázó színek, a másikon nyomasztó szürkeség, még a rosszul sikerült makettek is riasztanak bennünket. A neutronbombát idéző szénsavbomba szerencsére visszafelé sül el, aminek mindannyian valóban örülhetünk. Annak már kevésbé, hogy az okító magyarázatok gyakran sután és naivan hangzanak el, laposak a történelmi párhuzamok, ügyefogyottan sematikus képletek szembesülnek, és bizonyára a gyerekek is rosszalló kacajra fakadnak az amatőr verekedéseken.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/12 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7632