KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Kallódó emberek

Karcsai Kulcsár István

A vadnyugat rekviemjét, a cowboy-romantika végső búcsúját írta meg Arthur Miller, és rendezte meg John Huston ebben a filmben. A széles karimájú kalap, a lasszó, az egyéni ügyesség és bátorság idejétmúlt kellékek egy technokratizált világban, ahol az egykor életet jelentő vadlovakat már nem férfias fortéllyal fogják be, hanem repülőgép segítségével ölik le, hogy húsukból kutyának való konzervet készítsenek. Ebben a világban bontakozik ki Roslyn és az ideáljaihoz ragaszkodó öregedő cowboy szerelme. A végletesen érzékeny, vibráló idegrendszerű lányt Marilyn Monroe játssza. Akkoriban Arthur Miller felesége volt, hatalmas ambícióval próbált kitörni a szexbomba szerepkörből, igazi színésznővé akart átalakulni. A testreszabott szerepben még az igazi és a fiktív név is összecseng: Roslyn – Marilyn. A színésznő egyébként lelkes csodálattal vonzódott partneréhez Clark Gable-höz is. Mindez valahogyan benne van a filmben. Vannak ilyen alkotások, ahol játék, magánélet, mítosz végzetesen összemosódnak. Egyébként mindkettőjüknek ez volt utolsó szerepük, Gable röviddel a forgatás után, Monroe két év múlva meghalt. Filmszínésznő felesége emlékét és kapcsolatukat pedig kegyetlenül őszintén megírta Arthur Miller a Bűnbeesés után című drámájában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/07 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8231