KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/február
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lancester és Volonté
• Perjés Géza: Nyilatkozat
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: Krém torta nélkül A magyar film és a közönség
• Gothár Péter: Részleg-részletek Nem vagyunk divatban
• Bérczes László: Nem más Beszélgetés Elek Judittal
• Janisch Attila: „A Föld se volt más, mint egy fölborult fazék” Beszélgetés Szász Jánossal
1895–1995
• Kelecsényi László: [Krúdy tárcájáról]
• Krúdy Gyula: A fény hőse Pesti levelek

• Király Jenő: Frankenstein és Faust Frankenstein-tanulmányok (1.)
• Reményi József Tamás: Cseresznyéskert, 1936 Csalóka napfény
• Dániel Ferenc: Dosztojevszkij-mutatvány Innokentyij Szmoktunovszkij
KRITIKA
• Fábry Sándor: Zúg a Volga Vigyázz a kendődre, Tatjána!
• Forgách András: Kamu A pestis
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Függőkertek
• Glauziusz Tamás: Mina Tannenbaum
• Nagy Gergely: Végsebesség
• Takács Ferenc: Négy esküvő és egy temetés
• Mockler János: Hegylakó 3.
• Asbóth Emil: Junior

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A hírhedt

Alföldi Nóra

Infamous – amerikai, 2006. Rendezte: Douglas McGrath. Szereplők: Toby Jones, Daniel Craig, Sandra Bullock. Forgalmazó: Fórum Home Entertainment. 123 perc.

 

Roppant érdekes szituáció az, amikor egy zajos fogadtatású mű mellé párdarab készül, ellenfilm, mely ugyanazt a témát szaglássza körbe. Megkezdődnek a végeláthatatlan minőségbeli összehasonlítgatások, az interpretációs formák közti különbségek hosszas elemezgetése, ám hiába minden erőlködés, a külvilág által gerjesztett harcban a legtöbb esetben az utódfilm húzza a rövidebbet.

Így járt Douglas McGrath Hírhedtje is, mely a létező minden díjjal megszórt 2005-ös Capote című filmmel szállt ringbe, és jól vette az akadályt. McGrath akár akart versenyezni, akár nem, szép munkát végzett, egy egész hadosztálynyi sztárral a zsebében könnyeden rugaszkodott el elődjétől, és ez a nagyvonalúság jót tett a filmnek.

A Hírhedt Truman Capote Hidegvérrel című legendás műve körüli nyűglődését dolgozza fel. A brutális gyilkosság ügyét körbejáró, műfajteremtő tényregény születési körülményeit dokumentáló történet során a vásznon minden érintett fél megjelenik, beleértve az esetet akkurátusan körüljáró írót is. Dokumentum-téma hamisítatlan játékfilmre adaptálva. Míg 2005-ben statikus, monokróm képeken követhettük a hideg és számító Truman Capote alkotói útját, addig a Hírhedt glancos és habos, mondhatnánk Hidegvérrel melegen; a Toby Jones által megformált Capote urbánus cinizmusa érző szívet takar: példázza ezt a közte és vizsgálatának alanya – a gyilkosságért elítélt Perry Smith – közt szövődő melodramatikus románc. McGrath óvatosan kerülgeti a hitelesség kérdését, a kényes témát a fikció keretein belül tartja, a jelenetek közé fiktív riportokat ékel. A komor tónusú történetet ellenpontozza a film nosztalgikus glamúr hangulata, mely remekül passzol az ötvenes évek manhattani elitjének púderes közegéhez. Kisléptékű film, szolid és precíz munka, nem feltétlenül jobb, mint maníros elődje, de szimpatikusabb.

Extrák: Előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9187